2017. évi I. törvény, a közigazgatási perrendtartásról - III. rész
2018. február 28. írta: dr.2n2a

2017. évi I. törvény, a közigazgatási perrendtartásról - III. rész

Azonnali jogvédelem

A közigazgatási perekben az azonnali jogvédelem fogalma újdonság ugyan, de annak tartalma korábban is ismert jogintézményeket takar. Az új fogalom a közigazgatási per megindításának halasztó hatályát, a halasztó hatály feloldását, előzetes bizonyítás elrendelését és ideiglenes intézkedés…

2017. évi I. törvény, a közigazgatási perrendtartásról - II. rész
2018. február 27. írta: dr.2n2a

2017. évi I. törvény, a közigazgatási perrendtartásról - II. rész

Kereseti kérelem és a bíróság érdemi határozatai

A közigazgatási per tárgya, azaz a közigazgatási jogvita Az új Közigazgatási perrendtartás az ún. hézagmentes jogvédelem elvét megteremtve kiszélesíti a közigazgatási perben tárgyalható közigazgatási jogvita fogalmát: a közigazgatási szervek közigazgatási jog által szabályozott és az érintett…

2017. évi I. törvény, a közigazgatási perrendtartásról - I. rész
2018. február 19. írta: dr.2n2a

2017. évi I. törvény, a közigazgatási perrendtartásról - I. rész

Történeti előzmények – régi/új közigazgatási bíráskodás A közigazgatási bíráskodásnak jelentős történeti hagyományai vannak Magyarországon. Fejlődéstörténetében az első általános hatás-körű – akkor szervezetileg önálló – bíróságot a magyar királyi közigazgatási bíróságról szóló 1896. évi XXVI.…

2016. évi CXXX. törvény, a Polgári perrendtartásról - VI. RÉSZ
2018. február 12. írta: dr.2n2a

2016. évi CXXX. törvény, a Polgári perrendtartásról - VI. RÉSZ

Különleges eljárások – családjogi, munkaügyi, végrehajtási perek

Melyek a különleges eljárások és miért különlegesek? Az előző 5 részben ismertetett rendelkezésekhez képest bizonyos tárgyú perekre az általános rendelkezésekhez képest részben eltérő szabályok vonatkoznak: egyes személyi állapotot érintő perek (pl. házassági perek, gondnoksági perek, apasági…

2016. évi CXXX. törvény, a Polgári perrendtartásról - V. RÉSZ
2018. február 09. írta: dr.2n2a

2016. évi CXXX. törvény, a Polgári perrendtartásról - V. RÉSZ

A fellebbezési eljárás és a felülvizsgálat

A fellebbezési eljárás megindításaHogyan lehet fellebbezni a bíróság határozatai ellen és a fellebbezésnek mit kell tartalmaznia? Az elsőfokú bíróság határozata ellen a fellebbezésre jogosult a másodfokú bíróság előtt fellebbezési eljárást indíthat. Kérelmében elő kell adni, hogy a határozatot…

2016. évi CXXX. törvény, a Polgári perrendtartásról - IV. RÉSZ
2018. február 08. írta: dr.2n2a

2016. évi CXXX. törvény, a Polgári perrendtartásról - IV. RÉSZ

Az elsőfokú eljárás (2)

Mi történik a perfelvételi szakban?Perfelvétel tartalma, menete A perfelvételi szakban kell a kereset és védekezés körében valamennyi kérelmet, ténybeli és jogi állítást, tagadást előadni, bizonyítékot becsatolni, bizonyítási indítványt megtenni (ún. perfelvételi nyilatkozatok előadása). A…

2016. évi CXXX. törvény, a Polgári perrendtartásról - III. RÉSZ
2018. február 07. írta: dr.2n2a

2016. évi CXXX. törvény, a Polgári perrendtartásról - III. RÉSZ

Az elsőfokú eljárás (1)

PerindításMivel kell a felperesnek a pert megindítani és mit kell tartalmaznia? A polgári per kétféle írásbeli beadvány benyújtásával indulhat általában. (mindkettő illetékköteles!)Ebben kell részletesen előadnia a felperesnek az alperessel szembeni igényét, bizonyítékait és az egyéb szükséges…

2016. évi CXXX. törvény, a Polgári perrendtartásról - II. RÉSZ
2018. február 06. írta: dr.2n2a

2016. évi CXXX. törvény, a Polgári perrendtartásról - II. RÉSZ

Alternatív vitarendezési módokHogyan lehet peren kívül a jogvitákat rendezni? Perindítás helyett a jogvita más bírósági eljárásban vagy más szerv eljárásában is rendezhető, többnyire egyszerűbben, gyorsabban és olcsóbban. Közvetítés (mediáció): a felek vitájában egy közösen elfogadott, független,…

2016. évi CXXX. törvény, a Polgári perrendtartásról - I. RÉSZ
2018. február 05. írta: dr.2n2a

2016. évi CXXX. törvény, a Polgári perrendtartásról - I. RÉSZ

Új törvény született: a bevezetés indokai, céljai, az új Pp. hatálya

Miért volt szükség új eljárási törvényre? Az előző, 1952. évi III. törvényt az akkori kor szellemének megfelelően az egyszerű jogvitákra és a szóban (tárgyaláson) zajló eljárásokra tervezték, amelyben a bíróság hivatalból gondoskodott a felek jogainak érvényesítéséről. A peres felek az elsőfokú…

süti beállítások módosítása