A közigazgatási per tárgya, azaz a közigazgatási jogvita

Az új Közigazgatási perrendtartás az ún. hézagmentes jogvédelem elvét megteremtve kiszélesíti a közigazgatási perben tárgyalható közigazgatási jogvita fogalmát:

a közigazgatási szervek közigazgatási jog által szabályozott és az érintett jogalany jogi helyzetének megváltoztatására irányuló vagy azt eredményező valamennyi cselekményének vagy a cselekmény elmulasztásának jogszerűsége közigazgatási perben vitatható lesz.

Nem lehet közigazgatási pert indítani:

• kormányzati tevékenységgel összefüggésben (különösen honvédelemmel, külüggyel, idegenrendészettel kapcsolatban)
• önállóan valamely közigazgatási cselekmény megvalósítását szolgáló járulékos cselekmény jogszerűsége tárgyában
• az egymással irányítási vagy vezetési jogviszonyban álló felek között.

Milyen formában kezdeményezhető közigazgatási per?

A közigazgatási per keresetlevél benyújtásával kezdeményezhető, amely nem más, mint az az irat, amelyben a felperes (eljárást kezdeményező fél) leírja, hogy valójában mit kér a bíróságtól.

A közigazgatási perben előterjeszthető kereseti kérelem fajtái:

1. a közigazgatási cselekmény hatályon kívül helyezése, megsemmisítése vagy megváltoztatása
2. közigazgatási cselekmény elmulasztásának megállapítása (mulasztási per)
3. a közigazgatási cselekmény megvalósításának megtiltása
4. a közigazgatási jogviszonyból eredő kötelezettség teljesítésére kötelezés (marasztalási per)
5. közigazgatási szerződéses jogviszonnyal vagy közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatban okozott kár megtérítésére kötelezés
6. közigazgatási tevékenységgel előidézett jogsértés tényének megállapítása (megállapítási per)
   
   

A keresetlevél tartalma:

A beadványnak szigorú alaki, tartalmi követelményei vannak, de a jogi képviselő nélkül eljáró felperes számára „kedvezmény”, hogy a keresetlevelet külön jogszabályban meghatározott nyomtatványon is előterjesztheti.

Ha a felperes úgy dönt, hogy nem nyomtatványon terjeszti elő a keresetlevelét, akkor annak az alábbiakat kell tartalmaznia:

1. meg kell jelölni az eljáró bíróságot, amely vagy
2. a Fővárosi Törvényszék vagy
3. valamelyik regionális illetékességgel eljáró közigazgatási és munkaügyi bíróság vagy
4. bármely megyeszékhelyen található közigazgatási és munkaügyi bíróság (társadalombiztosítás, szociális vagy gyermekvédelmi ellátással kapcsolatos perekben, illetve közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perben];
5. meg kell jelölni a felperes és az alperes nevét, címét vagy székhelyét, továbbá, ha ismert, képviselőjének nevét, lakcímét vagy székhelyét – továbbá csak a felperesnek az adóazonosító számát és cégjegyzékszámát);
6. meg kell jelölni, hogy milyen közigazgatási tevékenységet vitat a felperes és arról mikor szerzett tudomást;
7. le kell írni azokat az adatokat, amelyekből megállapítható, hogy miért éppen annak a bíróságnak van hatásköre és illetékessége;
8. meg kell határozni, hogy mi az a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelem, amely miatt a felperes a közigazgatási bírósághoz fordult;
9. és végül határozott kérelmet kell előterjeszteni arra vonatkozóan, hogy a bíróságtól milyen döntést vár a felperes.

+ ha a felperesnek van jogi képviselője, akkor a felperes jogi képviselőjének neve, székhelye, ügyvédi iroda esetén az ügyintéző neve, telefonos és elektronikus elérhetősége is a keresetlevélben feltüntetendő.

Peres eljárási illetéket a közigazgatási perben általában a keresetlevélen előzetesen nem kell leróni, figyelemmel arra, hogy e per tárgyi illetékfeljegyzési jog kedvezménye mellett indítható meg, azaz a bíróság az eljárást befejező határozatában dönt – pervesztesség/pernyertesség arányában – a le nem rótt eljárási illetékről, annak viseléséről.

A keresetlevél hiányosságainak következménye:

1. a bíróság a keresetlevelet visszautasítja – ha a hiányos adatok miatt nem tud foglalkozni az üggyel vagy
2. hiánypótlásra szólítja fel felperest, megjelölve abban, hogy mit vár a felperestől, milyen tartalommal kell a keresetlevelet előterjeszteni.
   
   

A keresetlevél előterjesztésének/benyújtásának a helye:

a) az elsőfokon eljárt közigazgatási szervnél: amennyiben a közigazgatási per tárgya egy, a felperes részéről jogsértőnek tartott határozat vagy közigazgatási cselekmény.

b) bíróságnál:

• közigazgatási szerződéssel kapcsolatos jogvitában
• közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogvitában (kivéve: a Közszolgálati Döntőbizottság határozatát támadó kereseti kérelem à azt a Közszolgálati Döntőbizottsághoz kell benyújtani)
• mulasztási per kezdeményezésénél
• marasztalási per indításánál
• mulasztási perben hozott ítélet kikényszerítése iránti per

c) Kúriánál: önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló kérelem

A keresetlevél előterjesztésének határideje:

A közigazgatási jogvita kezdeményezésének a lehetősége nem korlátlan időben. Amennyiben egy közigazgatási cselekményt (jellemzően egy közigazgatási döntést) közölnek, úgy általában 30 napon belül kell a vitatott cselekmény közlésétől számítva azt előterjeszteni. A Kp. szerinti 30 napos keresetindítási határidőtől eltérő, rövidebb keresetindítási határidőket törvények állapíthatnak meg.

Amennyiben a cselekményt nem kell közölni, akkor legkésőbb a cselekmény megvalósulásától számított 1 éven belül terjeszthető elő kereseti kérelem.

A különös közigazgatási perek ettől eltérő időpontokat is jelölhetnek.

A keresetlevél előterjesztésének módja:

• gazdálkodó szervezet és jogi képviselővel eljáró természetes személy felperes kizárólag elektronikus ügyfélkapun keresztül,
• jogi képviselő nélkül eljáró természetes személy:

• papír alapon vagy
• elektronikus ügyfélkapun keresztül.

Az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett fél, amennyiben nem elektronikus úton terjeszti elő a keresetlevelét, annak következménye a keresetlevél visszautasítása.

Ki jogosult a közigazgatási per kezdeményezésére (azaz ki lehet a felperes)?

• Akinek jogát vagy jogos érdekét a közigazgatási tevékenység közvetlenül érinti (jellemző módon egy, a közigazgatási pert megelőző eljárásban résztvevő ügyfél);
• az ügyészség, ill. törvényességi felügyeletet gyakorló szerv;
• az a közigazgatási szerv, amely a megelőző eljárásban hatóságként vagy szakhatóságként nem vett részt – amennyiben a hatáskörét a közigazgatási tevékenység érinti;
• civilszervezet, amely a közigazgatási tevékenység által érintett földrajzi területen legalább 1 éve folytatja tevékenységét, és a közigazgatási tevékenység érinti a nyilvántartásba vett tevékenységét;
• érdekképviseleti szervezet vagy köztestület, amelynek alapító okiratban rögzített tevékenységét a közigazgatási tevékenység érinti.

Milyen érdemi döntéseket hozhat a bíróság?

A kereseti kérelem alapvetően kijelöli azt, hogy a bíróság milyen döntést hozhat. A kereseti kérelmet azonban nem annak megjelölése, hanem tartalma alapján veszi figyelembe a bíróság.
A közigazgatási tevékenység jogszerűségét a bíróság mindig a kereseti kérelem korlátai között vizsgálja, még pedig az annak megvalósulása időpontjában fennálló tények figyelembevételével.

1. Keresetet elutasító döntés:

Amennyiben a felperes kereseti kérelmét nem tartja megalapozottnak, úgy a kereseti kérelem elutasításáról dönt a bíróság, továbbá akkor is, ha olyan eljárási szabályszegés történt, amelynek az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása nem volt.

2. Keresetnek helyt adó ítélet:

Amikor a bíróság felperes kereseti kérelmét megalapozottnak tartja, az alábbi döntéseket hozhatja:

• a közigazgatási cselekményt megváltoztatja
• megsemmisíti
• hatályon kívül helyezheti
• szükség esetén a közigazgatási cselekmény megsemmisítése vagy hatályon kívül helyezése mellett a közigazgatási szervet új eljárásra kötelezi
• a közigazgatási szervet marasztalja
• a jogsértés tényét megállapítja.
  
  

A 2018. január 1-jét követően indult perekben amennyiben az ügy természete, a törvényi szabályozás megengedi és a tényállás tisztázott, a bíróság elsődlegesen a közigazgatási cselekményt megváltoztatja.
Csak a megváltoztatási lehetőség hiányában dönthet a közigazgatási cselekmény megsemmisítéséről vagy hatályon kívül helyezéséről.
A két ítéleti döntés között a lényegi különbség az, hogy főszabály szerint a bíróság megsemmisítő döntést hoz a közlésre visszamenőleges hatállyal, ellenben hatályon kívül helyez az esetben, amikor a hatályvesztés időpontját a közlésre visszamenőleges hatálytól eltérő módon határozza meg.

A bíróság akkor állapítja meg ítéletben a jogsértés tényét, amennyiben sem megváltoztatás, sem megsemmisítés, és még marasztalás sem lehetséges, de emellett a felperesnek mégis fontos érdeke fűződik a megállapításhoz (vagy a jogsérelem így elhárítható).

A közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti igény polgári perben történő előterjeszthetőségének feltétele az, hogy a közigazgatási bíróság a jogsértés tényét ítéletben állapítsa meg.

Forrás: obh.hu