Betegjogi plakátkampányt indított az egészségügyi intézményekben az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK), amelynek célja a széleskörű tájékoztatás, a betegjogok tudatosítása.

Az ellátási területeken kifüggesztett háromféle plakát az általános betegjogokat, a beteg gyermek jogait, illetve a gyógyszerellátással kapcsolatos jogokat járja körül röviden.

A kampánnyal azt szeretnék elérni, hogy a lakosság tudja, milyen jogai és kötelezettségei vannak betegként, és hogy ezeket a jogokat érvényesíteni is tudják, továbbá hogy a betegek és hozzátartozóik bizalommal forduljanak a betegjogi képviselőkhöz.

Az egészségügyről szóló 1997. évi CXLIV. törvény a beteget, az egészségügyi ellátást igénybe vevő vagy abban részesülő személyként definiálja.

A betegjogok jogosultságok összessége, amelyek az egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevőket illetik meg. Célja a betegek kiszolgáltatottságának csökkentése, de egyben kötelezettségek megfogalmazása is, valamint az orvos és a beteg közötti bizalmi kooperáció megteremtése.

Az egészségügyi ellátáshoz való jog

Minden betegnek joga van sürgős szükség esetén az életmentő, illetve a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz, valamint fájdalmának csillapításához és szenvedéseinek csökkentéséhez.

Joga van továbbá az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő egészségügyi ellátáshoz.

Az ellátás akkor tekinthető megfelelőnek, ha az az adott egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó szakmai és etikai szabályok, illetve irányelvek megtartásával történik. Folyamatosan hozzáférhető, amennyiben biztosított, hogy az egészségügyi ellátórendszer működése napi 24 órán keresztül igénybe vehető.

A betegnek joga van az állapota által szakmailag indokolt szintű egészségügyi szolgáltató és a választott orvos egyetértésével az ellátását végző orvos megválasztásához, amennyiben azt az ellátás szakmai tartalma, sürgőssége vagy az igénybevételének alapjául szolgáló jogviszony nem zárja ki.

A szabad orvosválasztás joga az egészségügyi szolgáltató működési rendjének megfelelően gyakorolható.

Amennyiben a beteg az adott egészségügyi szolgáltatónál nem részesíthető az egészségi állapota által indokolt legrövidebb időn belül a szükséges ellátásban, tájékoztatni kell őt arról, hogy az adott ellátás mely egészségügyi szolgáltatónál biztosítható.

Az egészségügyi ellátás rendszere Magyarországon a következőképpen épül fel:

I. alapellátás:

A beteg lakóhelyén vagy annak közelében, választás alapján igénybe vehető, hosszú távú, személyes kapcsolaton alapuló, folyamatos egészségügyi ellátásban részesül.

A települési önkormányzatok gondoskodnak a(z):

• háziorvosi és házi gyermekorvosi ellátásról
• fogorvosi alapellátásról
• alapellátáshoz kapcsolódó ügyeletről
• védőnői ellátásról
• iskolai egészségügyi ellátásról

II. járóbeteg szakellátás:

Beutalás vagy a beteg jelentkezése alapján nyújtott, szakorvosi ellátás egyszeri, illetve alkalomszerű, fekvőbeteg ellátást nem igénylő, krónikus betegség esetén, tömegközlekedéssel megközelíthető helyen. Az ellátásba tartozik a megelőzés, gyógykezelés, szakorvosi gondozás, konzílium, speciális szakmai diagnosztika, terápia, szükség esetén pedig a fekvőbeteg gyógyintézetbe utalás.

Járóbeteg szakellátás keretében végezhető kórházi kezelést kiváltó ellátások:

• 1 napos sebészet
• nappali kórházi ellátás
• otthoni szakellátás

III. fevőbeteg gyógyintézeti ellátás

Beutalás vagy jelentkezés alapján vehető igénybe, a lakóhely közelében.

• folyamatos benntartózkodás mellett végzett diagnosztika/gyógykezelés/ rehabilitáció
• meghatatározott napszakban, ismétlődően végzett kezelés(ek)
• egyszeri vagy kúraszerű beavatkozás

+ Egyéb egészségügyi ellátások:

• mentés
• ügyelet
• betegszállítás
• ápolás
• különleges ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatások
• haldokló betegek gondozása
• rehabilitáció, stb.

Az egészségügyi ellátások rendszere az eltérő egészségi állapotú egyének differenciált ellátását szolgáló, a munkamegosztás és a fokozatosság elvén alapuló intézményrendszerre épül, amelyben az egyén egészségi állapotának összes jellemzője együttesen határozza meg a szükséges ellátási szintet. Ezt nevezzük progresszív ellátásnak.
Alapellátás: betegcentrikus
Szakellátás: betegség-specifikus (beutalóhoz kötött)

Az emberi méltósághoz való jog

A beteget csak méltányolható okból és ideig szabad várakoztatni.

Az egészségügyi ellátás során a beteg emberi méltóságát tiszteletben kell tartani, szeméremérzetére tekintettel ruházata csak a szükséges időre és a szakmailag indokolt mértékben távolítható el.

A betegen kizárólag az ellátásához szükséges beavatkozások végezhetők el.

A beteg személyes szabadsága - ellátása során - fizikai, kémiai, biológiai vagy pszichikai módszerekkel vagy eljárásokkal kizárólag sürgős szükség esetén, illetőleg a beteg vagy mások élete, testi épsége és egészsége védelmében korlátozható. Kínzó, kegyetlen, embertelen, megalázó vagy büntető jellegű korlátozó intézkedést tilos alkalmazni. A korlátozó intézkedés csak addig tarthat, ameddig az elrendelés oka fennáll.

A kapcsolattartás joga

Fekvőbeteg-gyógyintézeti elhelyezés során a beteg jogosult más személyekkel szóban és írásban kapcsolatot tartani, továbbá látogatókat fogadni, valamint általa meghatározott személyeket a látogatásból kizárni.

A beteg megtilthatja, hogy a gyógykezelésének tényét vagy azzal kapcsolatos egyéb információt más előtt feltárják. Ettől csak a gondozása érdekében, közeli hozzátartozója vagy a gondozására köteles személy kérésére lehet eltekinteni.

A súlyos állapotú betegnek joga van arra, hogy az általa megjelölt személy mellette tartózkodjon.
A kiskorú betegnek joga van arra, hogy szülője, törvényes képviselője, illetőleg az általa vagy törvényes képviselője által megjelölt személy mellette tartózkodjon.
A szülő nőnek joga van arra, hogy az általa megjelölt nagykorú személy a vajúdás és a szülés alatt folyamatosan vele lehessen, a szülést követően pedig arra, hogy - amennyiben ezt az ő vagy újszülöttje egészségi állapota nem zárja ki - újszülöttjével egy helyiségben helyezzék el.

A beteget megilleti a vallási meggyőződésének megfelelő egyházi személlyel való kapcsolattartásnak és vallása szabad gyakorlásának joga.

A beteg - törvény eltérő rendelkezése hiányában - jogosult saját ruháinak és személyes tárgyainak a használatára.

A fenti jogokat a beteg a fekvőbeteg-gyógyintézetben meglévő feltételektől függően, betegtársai jogainak tiszteletben tartásával és a betegellátás zavartalanságát biztosítva gyakorolhatja. Ennek részletes szabályait a fekvőbeteg-gyógyintézet házirendje határozza meg, amely a fentieken túl további jogokat is megállapíthat. 

 
Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga

Az egészségügyi dokumentációval az egészségügyi szolgáltató, az abban szereplő adattal a beteg rendelkezik.

A beteg jogosult:

• a gyógykezeléssel összefüggő adatainak kezeléséről tájékoztatást kapni,
• a rá vonatkozó egészségügyi adatokat megismerni,
• az egészségügyi dokumentációba betekinteni, valamint azokról kivonatot vagy másolatot készíteni vagy saját költségére másolatot kapni,
• a fekvőbeteg-gyógyintézetből történő elbocsátásakor zárójelentést kapni,
• a járóbeteg-szakellátási tevékenység befejezésekor ambuláns ellátási lapot kapni,
• egészségügyi adatairól - saját költségére - összefoglaló vagy kivonatos írásos véleményt kapni.

A beteg jogosult az általa pontatlannak vagy hiányosnak vélt - rá vonatkozó - egészségügyi dokumentáció kiegészítését, kijavítását kezdeményezni, amelyet a kezelőorvos, illetve más adatkezelő a dokumentációra saját szakmai véleményének feltüntetésével jegyez rá. A hibás egészségügyi adatot az adatfelvételt követően törölni nem lehet, azt úgy kell kijavítani, hogy az eredetileg felvett adat megállapítható legyen.

Amennyiben a betegről készült egészségügyi dokumentáció más személy magántitokhoz való jogát érintő adatokat is tartalmaz, annak csak a betegre vonatkozó része tekintetében gyakorolható a betekintési, illetve egyéb jogosultság.

A beteg jogosult az adott betegségével kapcsolatos egészségügyi ellátásának ideje alatt az általa meghatározott személyt írásban felhatalmazni a rá vonatkozó egészségügyi dokumentációba való betekintésre, illetve arra, hogy azokról másolatot készíttessen.

A beteg egészségügyi ellátásának befejezését követően csak a beteg által adott teljes bizonyító erővel rendelkező magánokiratban felhatalmazott személy jogosult az egészségügyi dokumentációba való betekintésre, és arról másolat készítésére.

A beteg életében, illetőleg halálát követően házastársa, egyeneságbeli rokona, testvére, valamint élettársa - írásos kérelme alapján - akkor is jogosult az egészségügyi adat megismerésére, ha az egészségügyi adatra a házastárs, az egyeneságbeli rokon, a testvér, illetve az élettárs, valamint leszármazóik életét, egészségét befolyásoló ok feltárása, illetve ezen személyek egészségügyi ellátása céljából van szükség; és az egészségügyi adat más módon való megismerése, illetve az arra való következtetés nem lehetséges. Ilyen esetben is csak azoknak az egészségügyi adatoknak a megismerésére van mód, amelyek közvetlenül összefüggésbe hozhatók a kutatás okával. Az egészségügyi adatokra vonatkozó tájékoztatást a beteg kezelőorvosa, illetve az egészségügyi szolgáltató orvosszakmai vezetője adja meg, az orvosi tájékoztatásra vonatkozó előírásoknak megfelelően, - szükség esetén - a kérelmező kezelőorvosával való szakmai konzultáció alapján.

A beteg halála esetén törvényes képviselője, közeli hozzátartozója, valamint örököse - írásos kérelme alapján - jogosult a halál okával összefüggő vagy összefüggésbe hozható, továbbá a halál bekövetkezését megelőző gyógykezeléssel kapcsolatos egészségügyi adatokat megismerni, az egészségügyi dokumentációba betekinteni, valamint azokról kivonatot, másolatot készíteni vagy saját költségére másolatot kapni.

Az önrendelkezéshez való jog

A beteg szabadon döntheti el, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, illetve annak során mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, illetve melyeket utasít vissza.

A betegnek joga van arra, hogy a kivizsgálását és kezelését érintő döntésekben részt vegyen.

A törvényben foglalt kivételektől eltekintve bármely egészségügyi beavatkozás elvégzésének feltétele, hogy ahhoz a beteg megtévesztéstől, fenyegetéstől és kényszertől mentes, megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezését adja. Ez történhet szóban, írásban vagy ráutaló magatartással, kivéve, ha a törvény eltérően nem rendelkezik.

Az invazív beavatkozásokhoz (amelyek a beteg testébe bőrön, nyálkahártyán vagy testnyíláson keresztül behatoló fizikai beavatkozás, ide nem értve a beteg számára szakmai szempontból elhanyagolható kockázatot jelentő beavatkozásokat) és az önkéntes pszichiátriai gyógykezelésbe vételhez a beteg írásbeli vagy - amennyiben erre nem képes - két tanú együttes jelenlétében, szóban vagy más módon megtett nyilatkozata szükséges.

A beteg beleegyezését bármikor visszavonhatja. A beleegyezés alapos ok nélküli visszavonása esetén azonban kötelezhető az ennek következtében felmerült és indokolt költségek megtérítésére.

A cselekvőképes beteg közokiratban, teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy - írásképtelensége esetén - két tanú együttes jelenlétében megtett nyilatkozattal megnevezheti azt a cselekvőképes személyt, aki jogosult helyette a beleegyezés, illetve a visszautasítás jogát gyakorolni, illetve, akit tájékoztatni kell; és fordítva:

meghatározott személy megjelölésével vagy anélkül bárkit kizárhat a beleegyezés és a visszautasítás jogának helyette történő gyakorlásából, illetve a tájékoztatásból.

Amennyiben a beteg cselekvőképtelen és nincs nyilatkozattételre jogosult személy, a beleegyezés és a visszautasítás jogának gyakorlására a megjelölt sorrendben az alábbi személyek jogosultak:

a) a beteg törvényes képviselője, ennek hiányában
b) a beteggel közös háztartásban élő, cselekvőképes
ba) házastársa vagy élettársa, ennek hiányában
bb) gyermeke, ennek hiányában
bc) szülője, ennek hiányában
bd) testvére, ennek hiányában
be) nagyszülője, ennek hiányában
bf) unokája;
c) a b) pontban megjelölt hozzátartozója hiányában a beteggel közös háztartásban nem élő, cselekvőképes
ca) gyermeke, ennek hiányában
cb) szülője, ennek hiányában
cc) testvére, ennek hiányában
cd) nagyszülője, ennek hiányában
ce) unokája.

Az egy sorban nyilatkozattételre jogosultak ellentétes nyilatkozata esetén a beteg egészségi állapotát várhatóan legkedvezőbben befolyásoló döntést kell figyelembe venni.

Az egészségügyi ellátással kapcsolatos döntésekben a cselekvőképtelen, illetve a korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott beteg véleményét a szakmailag lehetséges mértékig figyelembe kell venni abban az esetben is, ha a beleegyezés, illetve a visszautasítás jogát más személy gyakorolja.

A beteg beavatkozásokba történő beleegyezését vélelmezni kell, ha a beteg egészségi állapota következtében beleegyező nyilatkozat megtételére nem képes, és a helyette nyilatkozni jogosult személy nyilatkozatának beszerzése késedelemmel járna; invazív beavatkozások esetén akkor is, ha a beavatkozás késedelmes elvégzése a beteg egészségi állapotának súlyos vagy maradandó károsodásához vezetne.

Nincs szükség a beteg beleegyezésére, ha az adott beavatkozás vagy intézkedés elmaradása mások - ideértve a 24. hetet betöltött magzatot is - egészségét vagy testi épségét súlyosan veszélyezteti, továbbá ha a beteg közvetlen életveszélyben van.

Amennyiben egy invazív beavatkozás során annak olyan kiterjesztése válik szükségessé, amely előre nem volt látható, az erre irányuló beleegyezés hiányában a beavatkozás kiterjesztése csak akkor végezhető el, ha azt sürgős szükség fennállása indokolja, vagy ennek elmaradása a beteg számára aránytalanul súlyos terhet jelentene. Kivéve, amennyiben a beavatkozás kiterjesztése a beteg valamely szervének vagy testrészének elvesztéséhez vagy funkciójának teljes kieséséhez vezetne, mert ebben az esetben a beavatkozás kiterjesztése - az abba történő beleegyezés hiányában - csak közvetlen életveszély fennállása esetén vagy akkor végezhető el, ha ennek elmaradása a beteg számára aránytalanul súlyos terhet jelentene.

A beteg írásbeli beleegyezése szükséges bármely - a beavatkozással összefüggésben - életében eltávolított sejtjének, sejtalkotórészének, szövetének, szervének, testrészének - egészségügyi ellátásával össze nem függő - bármilyen célú felhasználásához.

Ezen anyagok szokásos módon történő megsemmisítéséhez nincs szükség a beleegyezésre.

A betegnek joga van arra, hogy halála esetére rendelkezzen a holttestét érintő beavatkozásokról. Megtilthatja, hogy holttestéből szervet és szövetet átültetés, egyéb gyógyító célú felhasználás, kutatás vagy oktatás céljából eltávolítsanak.

A beteg önrendelkezéshez való joga kizárólag törvényben meghatározott esetekben és módon korlátozható.

Az ellátás visszautasításának joga

A cselekvőképes beteget megilleti az ellátás visszautasításának joga, kivéve, ha annak elmaradása mások életét vagy testi épségét veszélyeztetné.

A beteg minden olyan ellátást, amelynek elmaradása esetén egészségi állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó károsodás következne be, csak közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban, illetve írásképtelensége esetén két tanú együttes jelenlétében utasíthat vissza. Ez utóbbi esetben a visszautasítást az egészségügyi dokumentációban rögzíteni kell, amelyet a tanúk aláírásukkal hitelesítenek.

A betegség természetes lefolyását lehetővé téve az életfenntartó vagy életmentő beavatkozás visszautasítására csak abban az esetben van lehetőség, ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül - megfelelő egészségügyi ellátás mellett is - halálhoz vezet és gyógyíthatatlan. Az életfenntartó, illetve életmentő beavatkozás visszautasítása az előző bekezdésben leírt alaki előírások betartásával történhet és csak akkor érvényes, ha egy háromtagú orvosi bizottság (kezelőorvos, a betegség jellegének megfelelő másik szakorvos és egy pszichiáter szakorvos) a beteget megvizsgálja és egybehangzóan, írásban nyilatkozik arról, hogy a beteg döntését annak következményei tudatában hozta meg, továbbá a beteg az orvosi bizottság nyilatkozatát követő 3. napon - két tanú előtt - ismételten kinyilvánítja a visszautasításra irányuló szándékát. Amennyiben a beteg nem járul hozzá az orvosi bizottság vizsgálatához, a kezelés visszautasítására vonatkozó nyilatkozata nem vehető figyelembe.

Visszautasítás esetén meg kell kísérelni a beteg döntése hátterében lévő okok - személyes beszélgetés alapján történő - feltárását és a döntés megváltoztatását. Ennek során ismételten tájékoztatni kell a beavatkozás elmaradásának következményeiről.

A beteg a visszautasításra vonatkozó nyilatkozatát bármikor, alaki kötöttség nélkül visszavonhatja.

A beteg nem utasíthatja vissza az életfenntartó vagy életmentő beavatkozást, ha várandós és előre láthatóan képes a gyermek kihordására.

Cselekvőképtelen beteg, korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott beteg esetén az ellátás nem utasítható vissza. Amennyiben erre sor kerülne, az egészségügyi szolgáltató keresetet indít a beleegyezés bíróság általi pótlása iránt. A kezelőorvos a bíróság jogerős határozatának meghozataláig köteles a beteg egészségi állapota által indokolt ellátások megtételére. Közvetlen életveszély esetén a szükséges beavatkozások elvégzéséhez bírósági nyilatkozat-pótlásra nincs szükség. A kezelőorvos kötelezettsége teljesítése érdekében - szükség esetén - igénybe veheti a rendőrhatóság közreműködését.

A nyilatkozat pótlására irányuló eljárás során a bíróság nemperes eljárásban soron kívül jár el. Az eljárás tárgyi költségmentes.

A cselekvőképes személy - későbbi esetleges cselekvőképtelensége esetére - közokiratban visszautasíthat egyes vizsgálatokat, beavatkozásokat, valamint egyes életfenntartó, életmentő beavatkozásokat, ha gyógyíthatatlan betegségben szenved és betegsége következtében önmagát fizikailag ellátni képtelen, illetve fájdalmai megfelelő gyógykezeléssel sem enyhíthetők, továbbá megnevezheti azt a cselekvőképes személyt, aki a visszautasítás jogát helyette gyakorolhatja. Ezen nyilatkozatait a beteg bármikor - cselekvőképességére, illetve alaki kötöttségre tekintet nélkül - visszavonhatja.

Beavatkozás megszüntetésére, illetve mellőzésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a beteg erre irányuló akarata világosan és meggyőző módon kideríthető. Kétség esetén a beteg később tett, személyes nyilatkozatát kell figyelembe venni; ennek hiányában az életfenntartó, illetve életmentő beavatkozás elvégzéséhez történő beleegyezését vélelmezni kell.

A beteget, illetve helyette nyilatkozni jogosult személyt az ellátás visszautasítása során nem szabad semmilyen eszközzel döntésének megváltoztatására kényszeríteni.

A beteg a beavatkozás visszautasítása esetén is jogosult szenvedéseinek enyhítésére, fájdalmainak csökkentésére irányuló ellátásra.

A tájékoztatáshoz való jog

A beteg jogosult a számára egyéniesített formában megadott teljes körű tájékoztatásra.

A betegnek joga van arra, hogy részletes tájékoztatást kapjon

• egészségi állapotáról, beleértve ennek orvosi megítélését is,
• a javasolt vizsgálatokról, beavatkozásokról,
• a javasolt vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének, illetve elmaradásának lehetséges előnyeiről és kockázatairól,
• a vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének tervezett időpontjairól,
• döntési jogáról a javasolt vizsgálatok, beavatkozások tekintetében,
• a lehetséges alternatív eljárásokról, módszerekről,
• az ellátás folyamatáról és várható kimeneteléről,
• a további ellátásokról, valamint
• a javasolt életmódról.       

A betegnek joga van a tájékoztatás során és azt követően további kérdezésre.

A betegnek joga van megismerni ellátása során az egyes vizsgálatok, beavatkozások elvégzését követően azok eredményét, esetleges sikertelenségét, illetve a várttól eltérő eredményt és annak okait.

A cselekvőképtelen, a korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében bármely ügycsoport tekintetében részlegesen korlátozott betegnek is joga van a korának és pszichés állapotának megfelelő tájékoztatáshoz.

A betegnek joga van megismerni az ellátásában közvetlenül közreműködő személyek nevét, szakképesítését és beosztását.

A betegnek joga van arra, hogy számára érthető módon kapjon tájékoztatást, figyelemmel életkorára, iskolázottságára, ismereteire, lelkiállapotára, e tekintetben megfogalmazott kívánságára, valamint arra, hogy a tájékoztatáshoz szükség esetén és lehetőség szerint tolmácsot vagy jelnyelvi tolmácsot biztosítsanak.

Az orvos a vizsgálatot megelőzően köteles a beteget - amennyiben állapota lehetővé teszi - arról tájékoztatni, hogy a vizsgálat és az azt követő ellátás térítési díját meg kell téríteni, ha a vizsgálat eredménye szerint sürgős szükség nem áll fenn és az ellátás költségének fedezete a központi költségvetésben és az Egészségbiztosítási Alapon keresztül sincs biztosítva.

A cselekvőképes beteg a tájékoztatásáról lemondhat, kivéve, ha betegsége természetét ismernie kell ahhoz, hogy mások egészségét ne veszélyeztesse. Ha a beavatkozásra a beteg kezdeményezésére és nem terápiás célból kerül sor, a tájékoztatásról való lemondás csak írásban érvényes.

A tájékoztatás joga a beteget akkor is megilleti, ha beleegyezése egyébként nem feltétele a gyógykezelés megkezdésének.

Az orvosi titoktartáshoz való jog

A beteg jogosult arra, hogy az egészségügyi ellátásában részt vevő személyek az ellátása során tudomásukra jutott egészségügyi és személyes adatait (a továbbiakban: orvosi titok) csak az arra jogosulttal közöljék, és azokat bizalmasan kezeljék.

A betegnek joga van arról nyilatkozni, hogy betegségéről, annak várható kimeneteléről kiknek adható felvilágosítás, illetve kiket zár ki egészségügyi adatainak részleges vagy teljes megismeréséből.

Az érintett beteg egészségügyi adatait annak hozzájárulása hiányában is közölni kell, amennyiben ezt törvény elrendeli, vagy mások életének, testi épségének és egészségének védelme szükségessé teszi.

Az érintett beteg hozzájárulása nélkül a beteg további ápolását, gondozását végző személlyel közölni lehet azokat az egészségügyi adatokat, amelyek ismeretének hiánya a beteg egészségi állapotának károsodásához vezethet.

A betegnek joga van ahhoz, hogy vizsgálata és gyógykezelése során csak azok a személyek legyenek jelen, akiknek részvétele az ellátásban szükséges, illetve azok, akiknek jelenlétéhez a beteg hozzájárult, kivéve, ha törvény másként nem rendelkezik.

A betegnek joga van ahhoz, hogy vizsgálatára és kezelésére olyan körülmények között kerüljön sor, hogy azt beleegyezése nélkül mások ne láthassák, illetve ne hallhassák, kivéve, ha a sürgős szükség és a veszélyeztető állapot esetén ez elkerülhetetlen.

A betegnek joga van megnevezni azt a személyt, akit fekvőbeteg-gyógyintézetbe történő elhelyezéséről, egészségi állapotának alakulásáról értesíthetnek, illetve joga van bármely személyt ebből kizárni.

A beteg által megnevezett személyt a fekvőbeteg-gyógyintézet köteles értesíteni a beteg elhelyezéséről és annak megváltoztatásáról, valamint egészségi állapotának jelentős mértékű változásáról.

A gyógyintézet elhagyásának joga

A beteg gyógyintézetből történő elbocsátásáról alapvetően a kezelőorvos dönt, és a beteget, illetőleg hozzátartozóját erről előzetesen tájékoztatnia kell, lehetőség szerint legalább 24 órával a tervezett elbocsátást megelőzően.

A betegnek azonban joga van a gyógyintézetet saját döntése alapján elhagyni, amennyiben azzal mások testi épségét, egészségét nem veszélyezteti. E jog csak törvényben meghatározott esetekben korlátozható. A betegnek távozási szándékát a kezelőorvosnak kell bejelenti, aki ezt a tényt az egészségügyi dokumentációban feltünteti.

Amennyiben a beteg a gyógyintézetet bejelentés nélkül hagyja el, a kezelőorvos ezt szintén feltünteti a beteg egészségügyi dokumentációjában, továbbá cselekvőképtelen beteg esetén - ide nem értve a cselekvőképtelen állapotban lévő beteget - a gyógyintézet elhagyásának tényéről értesíti a törvényes képviselőt.

A betegeknek azonban nem csak jogaik, hanem kötelezettségeik is vannak.

• Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételekor kötelesek a jogszabályokat és az egészségügyi szolgáltató működési rendjét tiszteletben tartani.
• Együttműködési kötelezettség keretén belül kötelezettségük:
  • korábbi betegségek, gyógykezelések közlése
  • annak közlése, hogy szed-e valamilyen gyógyszert folyamatosan
  • nyilatkozattétel egészségkárosító kockázati tényezőkről (dohányzás, alkohol-, drogfogyasztás…)
  • minden olyan tény közlése, amely másokat veszélyeztethet
  • nyilatkozat arról, hogy van-e fertőző betegsége, azt elkaphatta-e valaki
  • korábban tett jognyilatkozatok ismertetése 
• Az orvos utasításainak betartása.
• A gyógyintézet házirendjének betartása.
• Jogszabály által előírt térítési díj megfizetése.  
• Személyi adatok közlése, igazolása.

A betegjogok érvényesítésére több lehetőség is rendelkezésre is áll.

1. A beteg panaszainak kivizsgálása

A betegnek joga van az egészségügyi ellátással kapcsolatban a szolgáltatónál, valamint a fenntartójánál panaszt tenni.
Az egészségügyi szolgáltató, illetve a fenntartó köteles a benyújtott panaszt kivizsgálni, ennek eredményéről a beteget legfeljebb 30 munkanapon belül írásban tájékoztatni.
A panasztételhez való jog nem érinti a beteg azon jogát, hogy a külön jogszabályokban leírtak szerint a panasz kivizsgálása érdekében más szervekhez forduljon. A panasz kivizsgálásának részletes szabályait az egészségügyi szolgáltató belső szabályzatban rögzíti.

2. A betegjogi képviselő

A betegjogi képviselő ellátja a betegek törvényben meghatározott jogainak védelmét, valamint segíti őket azok megismerésében és érvényesítésében.

 Feladata:

• segíti a beteget az egészségügyi dokumentációhoz való hozzájutásban, illetve az azzal kapcsolatos kérdések feltételében,
• segít a betegnek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását,
• írásbeli meghatalmazás esetén a beteget képviselve panaszt tehet az egészségügyi szolgáltató vezetőjénél, fenntartójánál, illetve eljár az arra hatáskörrel rendelkező hatóságnál,
• tájékoztatja az egészségügyi dolgozókat a betegjogokra vonatkozó szabályokról, azok változásáról és érvényesüléséről.

A betegjogi képviselő egyedi ügyekben kizárólag a betegtől kapott meghatalmazás keretei között járhat el.

Joga van az egészségügyi szolgáltató működésével kapcsolatban észlelt jogsértő gyakorlatra és egyéb hiányosságokra felhívni a szolgáltató vezetőjének, illetve fenntartójának figyelmét, valamint azok megszüntetésére javaslatot tenni. Amennyiben a felhívás eredménytelen, a betegjogi képviselő az illetékes szervhez, személyhez fordulhat.

A betegjogi képviselő különös figyelmet fordít az életkoruk, testi vagy szellemi fogyatékosságuk, egészségi állapotuk, illetve társadalmi-szociális helyzetük miatt kiszolgáltatott helyzetben levő személyek betegjogi védelmére. Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével kapcsolatos panaszokra a meghatalmazás alapján képviseli a beteget a hatósági eljárás során.

A betegjogi képviselő jogosult:

• az egészségügyi szolgáltató működési területére belépni,
• a vonatkozó iratokba betekinteni,
• a dolgozókhoz kérdést intézni.

Köteles ugyanakkor a betegre vonatkozó orvosi titkot megtartani, valamint a beteg személyes adatait bizalmasan kezelni.

A betegjogi képviselő a külön jogszabály szerinti szervezet keretei között látja el feladatait. Nem állhat jogviszonyban azzal az egészségügyi szolgáltatóval, amely az általa képviselendő betegek részére egészségügyi szolgáltatást nyújt.

Az egészségügyi szolgáltató biztosítja, hogy a kezelendő betegek és hozzátartozóik a betegjogok képviseletét ellátó személyt, illetve személyeket és elérési módjukat megismerhessék.

3. A közvetítői tanács

A beteg és az egészségügyi szolgáltató között felmerülő jogviták peren kívüli megoldására a felek együttesen kezdeményezhetik a jogvita rendezését közvetítői tanács bevonásával. Az eljárást 4 hónapon belül be kell fejezni, a költségek előlegezésére a szolgáltató köteles.

4. Polgári peres eljárás /vagy büntető eljárás/

Amennyiben valamely vagy esetleg több orvosi kezelés hibás vagy késedelmes volt és ettől számítva 5 év még nem telt el, akkor a beteg kártérítési pert indíthat a gyógykezelést végző intézmény ellen. A betegnek egy esetleges perben azt kell bizonyítania, hogy a jelenlegi állapota és az azt megelőző hibás orvosi intézkedések között okozati összefüggés van. Ezt célszerű előzetesen orvos szakértővel tisztázni.

Az egészségügyi intézmény, illetve a háziorvos akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

Az orvos jogai és kötelezettségei:

1. Vizsgálati és terápiás módszerek kiválasztásának joga
    Az általa ismert és gyakorolt vizsgálatot köteles elvégezni a rendelkezésre álló tárgyi és személyi feltételekkel.

2. Az ellátás megtagadásának joga:

• ha más beteg ellátásának azonnali ellátása miatt akadályoztatva van
• beteghez fűződő személyes kapcsolata miatt másik orvoshoz kell irányítania a beteget.

Az orvos nem látja el a beteget, ha:

• a beteg kezelése a beutaló orvos által javasolt vagy a beteg által kért kezelés szakmailag nem indokolt
• nincs meg a személyi és tárgyi feltétel (beutalja oda, ahol ez adott)
• beteg állapota nem igényel azonnali beavatkozást (későbbi időpontra rendeli vissza)

3. Tájékoztatási kötelezettség
4. Dokumentációs kötelezettség
5. Titoktartási kötelezettség
6. Egészségügyi dolgozók védelme
7. Szakmai ismereteinek fejlesztéséhez való jog

Felhasznált források:

http://www.jogiforum.hu/hirek/36620
http://www.weborvos.hu/adat/egsz/2008maj/3-12.pdf
http://www.eubetegjog.hu/a-beteg-jogainak-ervenyesitese.html
1997/144 törvény, az egészségügyről