Dr. Izsák Orsolya a társasházi jog egyik legkiválóbb szaktekintélye.
Rendszeresen publikál szakmai lapokban, írásain keresztül a gyakorlatban, az életben felmerülő problémák és az eredendően azokat szabályozni hivatott Társasházi törvény ellentmondásaira hívja fel a figyelmet, amelyek igazán tanulságosak azoknak, akik e jogterület iránt érdeklődnek.

„Újabb alkotmánybírósági döntés társasházak ügyében” című cikkében, amely az Ügyvédek Lapja LV. évfolyamának 3. számában jelent meg, a társasházak törvényességi felügyeletét ellátó jegyzőről szóló törvényi rendelkezéseket veszi górcső alá, mégpedig azért, mert a bíróság egyedi normakontrollt kért a szabályozás jogszabályba ütközőségére figyelemmel, a törvényhely megsemmisítéséért.

„Társasházi ügyekben már semmin sem lepődünk meg.”
A jogász társadalomban rengeteg kérdést vetettek fel a 2003. évi CXXXIII. Tv. (a továbbiakban: Tht.) 27/A §-ának rendelkezései, amelyek a társasházak törvényességi felügyeletére vonatkoznak. A jogalkalmazó ügyvédek köre abban bízott, hogy az elégtelen jogi szabályozás ellenére a bírói gyakorlat majd kialakítja a kapcsolodó gyakorlatot, amely aztán követhető lesz.

Tht.: A társasház szerveinek törvényességi felügyelete

27/A. § (1) A társasház működésének, a társasház szerveinek és e szervek működésének törvényességi felügyeletét a jegyző látja el. A törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyre, amelyben bírósági, hatósági eljárásnak van helye.
(2) A törvényességi felügyeletet gyakorló jegyző hivatalból ellenőrzi, hogy a társasház

• alapító okirata, szervezeti-működési szabályzata és azok módosítása megfelel-e a jogszabályoknak,

• működése, közgyűlési határozata megfelel-e a jogszabályoknak, az alapító okiratnak és szervezeti-működési szabályzatnak, és

• működése megfelel-e a közgyűlési határozatokban foglaltaknak.

(3) A közös képviselő, illetve az intézőbizottság elnöke köteles a jegyzővel együttműködni, a jegyzőt a törvényességi felügyelet lefolytatásához szükséges dokumentumok rendelkezésre bocsátásával, valamint a helyszíni ellenőrzés során a helyszínen is segíteni.
(4) Ha a jegyző a működés (2) bekezdésbe ütközését állapítja meg, a társasházat felhívja a működés törvényességének helyreállítására. Ha a társasház a jegyző felhívása alapján a felhívástól számított 60 napon belül a működés törvényességét nem állítja helyre, a jegyző a működés törvényességének helyreállítására vonatkozó bírósági kötelezés érdekében a határidő eredménytelen elteltétől számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat. A pert a társasház ellen kell megindítani és a polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályai szerint lefolytatni. A per a társasház címe szerinti járásbíróság hatáskörébe és illetékességébe tartozik.
(5) A bíróság a jegyző keresete alapján

• megsemmisítheti a közgyűlés (2) bekezdés b) pontjába ütköző határozatát és szükség szerint új határozat meghozatalát rendelheti el,

• a működés törvényességének helyreállítása érdekében összehívhatja a közgyűlést vagy arra a jegyzőt vagy a számvizsgáló bizottságot jogosíthatja fel, illetve

• - ha a társasház működésének törvényessége a közös képviselő, illetve az intézőbizottság jogsértő magatartása miatt az a) vagy b) pont szerint nem biztosítható - százezertől ötmillió forintig terjedő, a jogsértés súlyával arányos bírság megfizetésére kötelezheti a közös képviselőt, illetve az intézőbizottság elnökét és tagjait.

(6) Ha a jegyző a keresetében az (5) bekezdés c) pontjának alkalmazását kéri, a pert a közös képviselővel, illetve az intézőbizottság elnökével és tagjaival szemben is meg kell indítani. Ha a társasház és a közös képviselő, illetve az intézőbizottság elnöke között érdekellentét áll fenn, a bíróság a társasház képviseletére hivatalból ügygondnokot rendel ki.
A kiszabott bírság megfizetésében a társasházat helytállási kötelezettség nem terheli. A kiszabott bírság megfizetéséért az intézőbizottság elnökének és tagjainak felelőssége egyetemleges.

A bírósági tárgyalótermekben – elsősorban a Pesti Központi Kerületi Bíróságon – megszülettek az első ítéletek, mint például a 10.P.53.567/2014 számú, „amely 6 oldalon keresztül rögzíti a törvényesség helyreállítása érdekében szükséges intézkedések körét, ennek keretében összehív közgyűlést, sőt mi több, a közgyűlés tisztségviselőire is javaslatot tesz, napirendi pontokat fogalmaz meg, az SzMSz körében pedig módosításokat hagy jóvá.”
Az ítélet végrehajthatatlannak bizonyult, tekintettel arra, hogy a jegyzőkönyv-vezetőnek kijelölt személy nem „képes” jegyzőkönyvet vezetni.
Az ítélet ellen fellebbezni nem lehetett, mert az alperesi társasház a keresetet nem ellenezte, sőt a fellebbezési jogáról mindkét fél lemondott.

Az Alkotmánybíróság előtt folyamatban lévő alkotmányossági normakontroll idejére felfüggesztették a hasonló ügyek elbírálását.

>>> <<<

A bíróság az Alkotmánybírósághoz fordult egyedi normakontrollt kérve:
a Thtv. 27/A § egésze az Alaptörvény B) 1), II. cikk, valamint XXIV. cikk (1) bekezdésébe ütközésének megállapítása, és emiatt megsemmisítése ügyében,

B) cikk
(1) Magyarország független, demokratikus jogállam.

II. cikk
Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.

XXIV. cikk
(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni.

továbbá a hivatkozott Tht. rendelkezés alkalmazásának kizárását kérte a 2015. július 1. előtt indult perekben.

Előadta, hogy „a jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie, a 2010. évi CXXX. Tv. 2. § (2) szerint pedig jogszabály a hatálybalépést megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, kötelezettséget nem tehet terhesebbé, valamint nem vonhat el vagy korlátozhat jogot és nem nyilváníthat valamely jogot jogellenessé.
Hivatkozott arra, hogy a jogállamiság egyik alapvető követelménye, hogy a közhatalommal rendelkező szervek, a jog által meghatározott szervezeti keretek között, a jog által meghatározott működési rendben, a jog által az állampolgárok számára megismerhető és kiszámítható módon szabályozott korlátok között fejtsék ki tevékenységüket.
A jogbiztonság követelménye az Alkotmánybíróság értelmezésében a jogalkotó kötelezettségévé teszi, hogy a jogszabályok világosak, egyértelműek, és működésüket tekintve kiszámíthatóak legyenek a jogszabályok címzettjei számára.
A Tht. 27/A § nem biztosítja a társasházak, a közös képviselő alapvető jogait.

1. eljárásra vonatkozó szabályozási hiányosság

• A törvényi kommentár szerint a jegyző eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) nem alkalmazható, a Pp. alkalmazására sem ad felhatalmazást a Tht., így kizárólag a Tht. 27/A § szerinti eljárási szabályok szerint járhat el, ugyanakkor ez a paragrafus nem rendezi az illetékesség kérdését, ezáltal bármely jegyző bármely társasház törvényes működését vizsgálhatja.
• A Tht. 27/A § (2) és (3) bekezdése szabályozza, hogy a jegyzőnek milyen feladatai vannak, azonban hiányznak az eljárási garanciák, az ügyek áttételére, illetve az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok.

2. eljárás megindítása csak hivatalból

• Miután kérelem nem köti az eljáró hatóságot, az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésében megfogalmazott tisztességes ügyintézéshez való jog sérelmet szenved.
• A jegyző hivatalból indított eljárása során tisztázatlan, hogy kit lehet ügyfélnek, érdekeltnek tekinteni és milyen jogoskat kell részükre biztosítani.
• A Tht. 27/A § (4) bekezdése az eljárás formalizáltságának teljes hiányát tükrözi, és ellentétes a tisztességes eljárás alapelvével.
• A jegyző felhívása ellen a jogszabály nem tartalmaz észrevételezési jogorvoslati jogot, és a felhívás végrehajtása nem biztosított.
• A társasház számára semmilyen jogorvoslati jog nincs biztosítva a jegyző felhívásában tett megállapításokkal szemben.
• A társasház és a közös képviselő számára nincs biztosítva a bírósághoz fordulás joga.

3. a törvényességi felügyelet alkalmazhatósága

A jegyző határidő nélkül vizsgálhatja a közgyűlési határzatok érvényességét és kezdeményezheti a bíróság általi megsemmisítésüket. Ez ellentétben áll a Tht. 42. § (1) bekezdésében biztosított határidőn belül érvényesíthető jog megalkotásának céljával, és a társasházak működésének bizonytalanságát teremti meg.
A közgyűlési határozatok 60 nap elteltével sem lesznek támadhatatlanok, és a már végrehajtott közgyűlési határozat is megsemmisíthető, ami a társasház működését veszélyezteti.

4. végrehajthatatlanság

A Tht. 27/A § (5) b) pontja – a kereset alapján közgyűlés összehívását teszi lehetővé a bíróság számára – végrehajthatatlan:

• A közgyűlés összehívását a Tht. szabályozza napirenddel, a meghívó kötelező tartalmi elemeivel, határidőkkel, egyéb alaki előírásokkal. A Tht. 27/A § azonban nem részletezi, hogy a bíróság a közgyűlést hogyan hívja össze: hova, mikorra, milyen tartalommal.
• A közgyűlést összehívó ítéletet ki kézbesíti a tulajdonosoknak?
• Az ítéletet alapesetben a peres felek részére kell kézbesíteni, jogorvoslati záradékkal. Az ítélet nem peres fél részére a Pp. alapján nem kézbesíthető.
• A bíróság a kereseti kérelemhez kötve van, önhatalmúlag nem állíthat össze napirendi pontokat - a bíróság csak olyan közgyűlést hívhat össze, amely a kereseti kérelemben szerepel.
• A Tht. 34. § (2), és az 51. § (1) a)-b) pontjai szerint a számvizsgáló bizottságnak véleményeznie kell a határozati javaslatokat, ugyanakkor, ha nem véleményezte, a közgyűlés nem tud jogszerű határozatot hozni.

5. jogfilozófiai kérdés

A hivatkozott jogszabályhely lehetővé teszi, hogy a jegyző, mint közhatalmú szerv, hivatalból beavatkozzon a tulajdonostársak egymás közötti, alapvetően polgári jogi jogviszonyába. Lényeges kérdés, hogy milyen mélységig avatkozhat be egy magánszemélyekből álló tulajdonközösség ügyeibe.
A társasház alapvető dokumentuma az SzMSz és a házirend, ez szabályozza a társasház belső ügyeit, amelyről csak a tulajdonosok dönthetnek.
A jegyző megalkotja a társasház SzMSz-ét, megjelöli a közgyűlés helyszínét, időpontját, naporendi pontjait, határozati javaslatait. Ez a tulajdonos-közösség belső életébe történő oly mértékű beavatkozás, amely sérti a tulajdonosok önrendelkezési jogát.

>>> <<<

Az Alkotmánybíróság 3208/2015 (X.27.) számú végzésével visszautasította a kezdeményezést. Indoklásában az áll, hogy az előterjesztett indítvány hiányos: nincsenek pontosan és egyértlműen megjelölve annak indokai, valamint a támadott jogszabály, ill. jogszabályi rendelkezés, és nincs megindokolva, hogy a sérelmezett jogszabály miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezéseivel, ezért a kérelmet nem tartotta elbírálhatónak.