Számla tartalmi elemei
A számla kötelező adattartalmára vonatkozó előírásokat az ÁFA törvény 169. §-a tartalmazza tételesen.
MINDEN SZÁMLÁN KÖTELEZŐ FELTÜNTETNI:
- számla kibocsátás kelte
- számla sorszáma, amely a számlát egyértelműen azonosítja
- számlakiállító neve, címe, adószáma
- vevő neve, címe
- értékesített termék/szolgáltatás megnevezése
- értékesített termék/szolgáltatás mennyisége
- értékesített termék/szolgáltatás nettó egységára (adó nélküli értéke)
- számla nettó értéke (adó nélküli értéke)
- az ÁFA százaléka és értéke
OPCIONÁLIS (NEM KÖTELEZŐ) ADATOK:
- értékesített termék/szolgáltatás besorolási jelölése pl. VTSZ / SZJ / TESZOR szám, stb.
- fizetési mód (a gyakorlatban általában minden számlán fel van tüntetve)
- fizetési határidő (a gyakorlatban általában minden számlán fel van tüntetve)
Speciális esetekben az ÁFA törvény további kötelező tartalmi elemeket is előír:
- számla teljesítésének napja, amennyiben az eltér a számla kibocsátás keltétől (a gyakorlatban általában minden számlán fel van tüntetve)
- alkalmazott árengedmény, amennyiben azt az egységár nem tartalmazza (vagyis. ha az egységár nem kedvezményes, akkor fel kell tüntetni a kedvezmény mértékét is)
- vevő adószáma (külföldi vevő esetén közösségi adószám), amennyiben fordított áfa-s számlát állít ki vagy ha EU-n belül, adó felszámítása nélkül számláz vagy amennyiben a számla ÁFA értéke eléri a 100 ezer forintot és a számlát kiállító és a vevő is belföldi
- számlakiállító közösségi adószáma, amennyiben EU-n belül, adó felszámítása nélkül számláz
- adómentesség esetén jogszabályi hivatkozás vagy más utalás (pl. ÁFA kulcs neve) arra, hogy az értékesített termék/szolgáltatás mentes az adó alól
- devizás számla esetén, az ÁFA értéke forintban átszámolva, illetve az átszámításhoz alkalmazott árfolyam
- "Kisadózó" kifejezés feltüntetése, ha a számlakiállító KATA (kis adózók tételes adója) szerint adózik
- "fordított adózás" kifejezés feltüntetése fordított áfa-s számla esetén (amikor az értékesített termék/szolgáltatás után a vevő az adófizetésre kötelezett)
- "pénzforgalmi elszámolás" kifejezés feltüntetése, ha az adóalany a pénzforgalmi adózási módot választotta
- "önszámlázás" kifejezés feltüntetése, ha a terméket/szolgáltatást nem az ügyletet teljesítő (szállító), hanem a terméket beszerző (vevő) állítja ki
- új közlekedési eszközre vonatkozó technikai adatok (259. § 25. pont) EU-n belüli, adó felszámítása nélkül értékesített új közlekedési eszköz esetén
- "különbözet szerinti szabályozás - utazási irodák" kifejezés feltüntetése utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetén
- "különbözet szerinti szabályozás - használt cikkek" kifejezés feltüntetése használt ingóság értékesítése esetén
- "különbözet szerinti szabályozás - műalkotások" kifejezés feltüntetése műalkotás értékesítése esetén
- "különbözet szerinti szabályozás - gyűjteménydarabok és régiségek" kifejezés feltüntetése gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetén
- pénzügyi képviselő neve, címe és adószáma, amennyiben a számlát a cég pénzügyi képviselője (pl. könyvelő) állította ki
Számlázás szabályai
A számlázásra vonatkozó szabályokat az ÁFA törvény X. fejezete taglalja részletesen, illetve a NAV minden évben közzé teszi honlapján a témával kapcsolatos összefoglalót. Az alábbiakban a gyakorlatban leginkább jellemző számlázási szabályokat ismertetjük, különös tekintettel a számla kötelező tartalmi elemeihez és a számlázó programmal kiállított számlákhoz kapcsolódóan:
ADÓHATÓSÁGI ELLENŐRZÉSI ADATSZOLGÁLTATÁS
2016.01.01-től minden számlázó programnak rendelkeznie kell az Adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás menüponttal. TILOS használni olyan elavult, nem frissített számlázó programot, ami nem tartalmazza ezt a funkciót!
SZÁMLÁZÓ PROGRAM BEJELENTÉSE
2014.07.01-től nem kell megfelelőségi nyilatkozatot adni a számlázó programhoz, mivel az azt előíró 24/1995. (XI.22.) PM rendeletet hatályon kívül helyezték. A megfelelőségi nyilatkozat helyett a számlázó program vásárlójának kell bejelenteni a számlázó program vásárlását a NAV felé 2014. október 1-től.
SZÁMLAPÉLDÁNYOK
2010.04.01-től a számlát nem kell példányszámozni, 2010.09.27-től pedig nem kell megkülönböztetni a számla eredeti- és másolati példányát.
SZÁMLA KELTE
A számlán a számla keltének mindig annak a napnak kell lennie, amikor a számlát kiállítják. A számla kelte elméleti esetben tehát sem múltbéli, sem jövőbeli dátum nem lehet. Sokan azonban tévhiteken alapulva trükköznek a számla kelte dátumozásánál és múltbéli időpontot adnak meg, pedig a számla keltének semmilyen jelentősége nincs, így teljesen felesleges ezzel bárkinek csalni. Könyvelés és ÁFA bevallás szempontjából a számla teljesítésének időpontja a mérvadó, ami pedig lehet múltbéli és jövőbeli dátum is. A számla szigorú számadású bizonylat, így a számla kelte sosem lehet korábbi, mint a legutóbbi kiállított számla keltének dátuma.
SZÁMLA SORSZÁMA
Azonos cégnév alatt tilos azonos sorszámmal számlát kiállítani! Előtag beállításával lehet arról gondoskodni, hogy a különböző gépeken/telephelyeken kiállított számlák külön tartományban kapják a sorszámot, így teljes biztonsággal elkerülhető, hogy azonos cégnév alatt azonos sorszámmal kerüljön kiállításra számla. A számla sorszáma bármilyen formátumú lehet (tehát még az évet sem kötelező tartalmaznia), lényeg, hogy cégen belül egyedileg azonosítsa a számlát.
SZÁMLA ALÁÍRÁSA
A számla aláírás és pecsét nélkül is érvényes! Ez a szabály teszi egyébként lehetővé azt is, hogy a számlák egyszerűen akár e-mailben is elküldhetők.
SZÁMLA MÓDOSÍTÁSA
Már kiállított (sorszámmal rendelkező) számla tartalmilag nem módosítható! Két lehetőség van a javításra:
1. A számla érvénytelenítéséhez érvénytelenítő (storno) számlát kell kiállítani, majd egy új számlát a kívánt tartalommal, így összesen három számla keletkezik: rossz, rossz stornója, és a jó számla.
2. A számla egy lépéssel helyesbíthető, ha egy új (helyesbítő) számla kerül kiállításra, amely tartalmilag hivatkozik az elrontott számlára, így összesen csak két számla keletkezik: rossz és a helyesbítő.
ELŐLEG SZÁMLÁZÁSA
2004. májusában megszűnt az előleg számla, mint önálló bizonylat. Előleg számlázása esetén egy hagyományos számlát kell kiállítani, amelyen az értékesített termék neve "Előleg" és közvetlenül alatta, megjegyzésként feltüntetésre kerül, hogy az előleget milyen termékkel/szolgáltatással kapcsolatban számlázták ki a vevő részére.
EU-S SZÁMLA ÁFA NÉLKÜL
Csak akkor lehet számlázni ÁFA felszámítása nélkül EU-s ügyfélnek, amennyiben az eladó és a vevő is rendelkezik érvényes közösségi adószámmal! Ilyen számla esetén a számlán kötelező feltüntetni, az eladó és a vevő közösségi adószámát, az ÁFA értékét forintban, illetve az átszámításhoz alkalmazott árfolyamot. Amennyiben a külföldi vevő nem rendelkezik közösségi adószámmal, úgy az ÁFA-t mindenképp fel kell neki számítani, nem mentség az, hogy a vevő EU-s országba tartozik.
SZÁMLA NYELVE
Számlát a magyar nyelven kívül bármilyen élő idegen nyelven is ki lehet állítani, de ilyenkor javasolt a magyar fordítás feltüntetése (kétnyelvű számla). Az adóhatóság az angol, német vagy francia nyelven kiállított számlákat is elfogadja, de ha ettől eltérő idegen nyelvet használnak, akkor egy ellenőrzés során kérhetik a számla fordítóiroda általi hiteles fordítását.
EGYSZERŰSÍTETT SZÁMLA
A számla egyszerűsített adattartalommal is kiállítható, de csak akkor, ha a gazdasági esemény a számla kiállításkor megvalósul (pl. készpénzes vagy bankkártyás fizetés esetén). Ilyenkor a számlán a bruttó végösszeget kell feltüntetni és az ÁFA összeg helyett a bruttó összeg ÁFA tartalmát kell százalékosan meghatározni (figyelem, ez nem egyenlő az alkalmazott ÁFA kulcs százalékával!).
ELEKTRONIKUS SZÁMLA
Az ilyen számlák esetében kötelező a számlákat minősített elektronikus aláírással ellátni vagy a számlákat egy speciális elektronikus adatcsere-rendszerben (EDI) létrehozni és továbbítani. Nagyon fontos, hogy az elektronikus számlázás alkalmazása esetén a vevő előzetes (jellemzően írásos) beleegyezése szükséges.
Forrás:
https://www.naturasoft.hu/cikkek/szamla-kotelezo-tartalmi-elemei.php
