Mi történik a perfelvételi szakban?
Perfelvétel tartalma, menete

A perfelvételi szakban kell a kereset és védekezés körében valamennyi kérelmet, ténybeli és jogi állítást, tagadást előadni, bizonyítékot becsatolni, bizonyítási indítványt megtenni (ún. perfelvételi nyilatkozatok előadása). A perfelvétel lezárását követően, az érdemi tárgyalási szakban mindez már csak kivételesen lesz lehetséges.

A perfelvétel menetének 3 lehetséges módja az írásbeli védekezés beérkezése után (a bíróság határozza meg):

a) újabb iratváltás a felekkel és utána perfelvételi tárgyalás
A bíróság az alperes írásbeli védekezésére válasziratot kér a felperestől. A válaszirat beérkezésekor kitűzi a perfelvételi tárgyalást és az alperestől a válasziratra viszontválaszt kér.

b) rögtön perfelvételi tárgyalás

c) perfelvételi tárgyalás mellőzése, rögtön érdemi tárgyalás
A felek előzetesen értesítésre kerülnek, kérelmükre perfelvételi tárgyalást tart a bíróság.

A perfelvételi mulasztások következménye:

• perfelvételi tárgyalás elmulasztása

A felperes sem kérheti már a tárgyalás távollétében való megtartását!
Ha senki sem jelent meg, vagy a megjelent nem kéri a tárgyalás megtartását, az eljárás megszüntetésre kerül.
Ha megtartásra kerül a tárgyalás, a mulasztó fél vonatkozásában úgy kell tekinteni, hogy a jelenlévő által előadottak vele közölve vannak, azokat nem vitatja, és a perben mást nem kíván előadni

• perfelvételi irat benyújtásának elmulasztása, hiányossága

Úgy kell tekinteni, hogy a mulasztó fél az ellenfél érintett nyilatkozatát nem vitatja, a perben mást nem kíván előadni.

• indokolatlanul késedelmes írásbeli vagy szóbeli perfelvételi nyilatkozat
  • perfelvétel lezárásáig pénzbírság
  • perfelvétel lezárása után elutasításra, figyelmen kívül hagyásra kerül
    
    

A perfelvételi nyilatkozatot tartalmazó írásbeli beadvány benyújtása:

• csak a bíróság felhívására, a megadott határidőben → felhívás nélkül vagy határidőn túli perfelvételi irat hatálytalan
• járásbíróságon jogi képviselő nélkül eljáró fél → a jogi segítségnyújtó szolgálatnál vagy a perbíróság panaszirodáján jegyzőkönyvbe mondhatja
  
  

A perfelvételi tárgyalás elhalasztása:

Csak törvényben meghatározott, alapvetően a fél önhibáján kívüli okokból lehet!
A félnek és képviselőjének a tárgyaláson felkészülten kell megjelenni.
Halasztás esetén a folytatólagos perfelvételi tárgyalásra ugyanazok a szabályok vonatkoznak.

A perfelvétel lezárása:

A bíróság előzetes figyelmeztetés után végzéssel lezárja a perfelvételt. Ezt követően nyomban megtartja, vagy kitűzi az érdemi tárgyalást.

A perfelvétel lezárását követően főszabály szerint rögzül (nem változtatható) a kereset, védekezés és a bizonyítékok köre, valamint tartalma!

Az érdemi tárgyalási (bizonyítási) szak tartalma és menete

A perfelvétel lezárása után, a per második felében a bíróság lefolytatja a felek perfelvételi szakban megtett bizonyítási indítványai alapján a szükséges bizonyítást, és meghozza az ítéletet. Ekkor már csak kivételes esetben lehet keresetet vagy védekezést változtatni, új bizonyítékot benyújtani, vagy bizonyítási indítványt tenni.

Az érdemi tárgyalás:

A perfelvétel lezárása után az érdemi tárgyalás nyomban megtartható, vagy a bíróság új határnapot tűz.
Bármelyik fél kérheti előzőleg a tárgyalás távollétében való megtartását.
Az érdemi tárgyalás elhalasztására alapvetően csak a bizonyítás folytatása érdekében van lehetőség.

Az érdemi tárgyalás elmulasztásának következménye:

Ha egyik fél sem kérte előzőleg a távollétben való megtartást, és senki sem jelent meg, vagy a megjelent fél nem kéri a tárgyalás megtartását a bíróság a tárgyalást nem tartja meg, és a bizonyítást nem folytatja le, az eljárás szünetel → 4 hónapig bármelyik fél kérheti a folytatást, ennek hiányában az eljárás megszűnik.

Ha megtartásra kerül a tárgyalás úgy kell tekinteni, hogy a jelenlévő fél nyilatkozatai, a lefolytatott bizonyítás tartalma (pl. tanúvallomás) a meg nem jelent féllel közölve vannak, azokat nem vitatja, és a perben mást nem kíván előadni.

Utólagos bizonyítás
Milyen esetben és hogyan lehet új bizonyítékot benyújtani, bizonyítási indítványt tenni az érdemi tárgyalási szakban?

A feleknek a perfelvételi szakban kell a rendelkezésre álló bizonyítékaikat (pl. okiratok, fényképek) becsatolni, és bizonyítási indítványaikat (pl. tanú meghallgatása, szakértői bizonyítás indítványozása) megtenni. A perfelvétel lezárása után ez alapvetően csak a fél önhibáján kívüli okokból, rövid határidőn belül lehetséges.

Az utólagos bizonyítás feltétele:

• önhiba hiánya
  • a bizonyíték a perfelvétel lezárása után keletkezett
  • a bizonyítékról, vagy bizonyítás indítványozásának lehetőségéről önhibáján kívül utóbb szerzett tudomást, vagy
  • a bíróság erre irányuló felhívása esetén
• határideje és módja
  • tudomásszerzéstől számított 15 napon belül terjeszthető elő
  • valószínűsíteni kell a tudomásszerzés időpontját és az önhiba hiányát

A feltételek hiányának következménye:

A bíróság figyelmen kívül hagyja a bizonyítékot, vagy bizonyítási indítványt.

Kereset-, és ellenkérelem változtatás
Milyen esetben és hogyan lehet a keresetet, védekezést megváltoztatni az érdemi tárgyalási szakban?

A perfelvétel lezárását követően a kereset (viszontkereset, beszámítás) és a vele szembeni védekezés csak a bíróság engedélyével, alapvetően a fél önhibáján kívüli okokból, rövid határidőn belül módosítható.

Kereset- vagy ellenkérelem-változtatásnak minősülő nyilatkozatok:

• új tények előadása, vagy korábban előadott tények módosítása
• új jogi alapra, vagy jogi érvelésre hivatkozás, vagy a korábban előadott módosítása
• a bíróság ítéleti döntésére irányuló új, vagy módosított kérelem
• elismert, vagy nem vitatott nyilatkozatok utólagos vitatása
  
  

A változtatás feltétele:

• önhiba hiánya
  • az új tény a perfelvétel lezárása után következett be
  • az új tényről a fél a perfelvétel lezárás után szerzett tudomást
  • új jogi alapot, vagy kérelmet egy önhibán kívüli új tényt teszi indokolttá, vagy
  • a bíróság tájékoztatása indokolja
• a bíróság hatásköre és illetékessége a változtatás ellenére is fennáll
• kérelem a változtatás engedélyezésére
  • tudomásszerzéstől számított 15 napon belül
  • valószínűsíteni kell a tudomásszerzés időpontját és az önhiba hiányát
  • a megváltozatott keresetet, védekezést szabályszerűen kell előterjeszteni
  • jogi képviselővel eljáró félnek írásban kell előterjeszteni
    
    

A feltételek hiányának következménye:

Ha az engedélyezés iránti kérelem nem szabályszerű, a bíróság visszautasítja a kérelmet érdemi vizsgálat és hiánypótlás nélkül (pl. 15 napon túl terjesztette elő).

Ha az engedélyezés iránti kérelem szabályszerű, de a változtatás feltételei nem állnak fenn, a bíróság nem engedélyezi (elutasítja) a változtatást (pl. az új tényt a fél önhibájából nem adta elő a perfelvételi szakban).

Ha a változtatás feltételei fennállnak a bíróság engedélyezi a kereset vagy védekezés megváltoztatását és elrendeli a perfelvétel kiegészítését.

Bizonyítás
Mit kell, és hogyan lehet bizonyítani a perben?

Az ellenfél által vitatott tényeket bizonyítani kell.
Általában annak a félnek kell bizonyítani, aki a tényt állítja, illetve akinek érdeke, hogy a tényt a bíróság igaznak fogadja el.
A bizonyító félnek a perfelvételi szakban kell a vitatott tény bizonyítására szolgáló tárgyi bizonyítékait (pl. okirat) becsatolni, vagy bizonyítási indítványait (pl. tanú, szakértő) megtenni.

Jogsértő bizonyítékok:

Nem használható fel bizonyítékként

• a jogsértő módon (pl. erőszakkal, lopással) keletkezett, megszerzett bizonyíték
• a személyiségi jogot sértő bizonyíték (pl. titkos kép-, illetve hangfelvétel)

DE! a bíróság kivételesen figyelembe veheti, kivéve az erőszakkal keletkezett, vagy szerzett bizonyítékot.

Szakértői bizonyítás:

3féle szakértői bizonyítás indítványozható:

• bíróság által kirendelt szakértő
• magánszakértő
• más eljárásban (pl. más perben, büntető eljárásban) kirendelt szakértő szakvéleményének felhasználása

A bizonyító félnek választania kell a perfelvételi szakban:

a) kirendelt szakértő választása esetén magánszakértő már nem vehető igénybe
b) magánszakértő választása esetén az ellenfél is jogosult magánszakértő alkalmazását indítványozni
c) más eljárásban kirendelt szakértő szakvéleményének választása esetén magánszakértő már nem vehető igénybe
d) magánszakértői vélemény(ek) aggályossága esetén szakvélemény bizonyítékként nem vehető figyelembe → újabb magánszakértő alkalmazásának nincs helye, csak kirendelt szakértő indítványozható

Források:

- Rendhagyó Törvényházi Szeminárium – Ismeretterjesztő sorozat az új Pp. főbb rendelkezésiről (készítette a Székesfehérvári Törvényszék Sajtóosztálya)
- www.obh.hu