A Magyar Közlöny 2021/120. számának 5302. oldalán jelent meg a jogi személyek nyilvántartásáról és a nyilvántartási eljárásról szóló 2021. évi XCII. törvény, amely 2023. július 1-én lép hatályba.

A cégnyilvántartásról szóló – jelenleg hatályos – jogszabály helyébe lép és felöleli a civil szervezeteket is.
Ebbe a nyilvántartási rendszerbe kerülnek be a társasházak, mint gazdálkodást nem folytató egyéb szervezetek.

A társasházakat továbbra is az ingatlan-nyilvántartást vezető hatóság fogja bejegyezni, nyilván-tartani (tulajdonjogi vetület).
Ehhez jön egy plusz nyilvántartás, ahol a társasházak, mint jogi személyek fognak szerepelni, de ennek a jelentősége igazából az lesz, hogy a társasház közös képviseletét ellátó személy vagy szervezet adatai itt lesznek feltüntetve.
A közös képviselőkről vezetett nyilvántartás bevezetése több okból, több éve napirenden van, számos fórum előtt. Ami biztos, hogy szükségessége vitathatatlan.
Az eddigi álláspont szerint a társasházi törvény következő tervezett módosításában foglaltak szerint - amely 2023. január 1-én lép(ne) hatályba -, a közös képviselőknek be kell jelenteniük az adataikat (név, születési adatok, anyja neve, lakcím!) az ingatlan-nyilvántartást vezető hatósághoz és a társasház törzslapján kerülnek feltüntetésre, amely bárki számára elérhető.
A jogi személyek nyilvántartásáról szóló új törvény azonban azt mondja, hogy ugyanúgy, ahogy jelenleg a gazdasági társaságok ügyvezetője/ képviselője, a törvényszékek által vezetett nyilvántartásban fognak szerepelni a közös képviselők adatai. A bárki számára megismerhető adatok csak a név, születési idő, anyja neve lennének (lakcím titkos).
Tehát jelenleg a párhuzamos szabályozottság esete áll fenn, amelynek feloldásáról egyelőre nem rendelkeztek a jogalkotók.
Valószínűleg emiatt lesznek még a jogszabályokban változások, de hogy mi lesz a végleges megoldás, azt per pillanat nem lehet tudni. Egyik jogszabálynak sem alkották még meg a végrehajtási rendeletét.

Bár külön erről szóló rendelkezés sincs még, de a már létező társasházak feltehetően automatikusan fognak bekerülni a jogi személyek nyilvántartásába. A létesítő okirat rendelkezésinek közvetlen vizsgálata így nem fog megtörténni.
A képviseletre vonatkozó adatok bejegyzésére azonban külön kérelmet kell majd benyújtani, formanyomtatványon, elektronikus úton. 

Létrejön az elektronikus irattár.

A számviteli beszámoló közzétételét illetően a társasházak vonatkozásában szintén nincs még elérhető információ. Az új törvény szövegezéséből arra lehet következtetni, hogy a rendszer a beszámolókat is fogja tudni kezelni, a benyújtás elmaradásának esetére pedig szankciót helyez kilátásba. Így valószínűsíthető, hogy nem az ingatlan-nyilvántartást vezető hatóság részére kell majd benyújtani.

(Jelenleg a cégeknek a Céginformációs Szolgálat részére, a civil szervezeteknek az Országos Bírósági Hivatal részére kell megküldeniük.
Elmulasztása cégek esetében akár a cég megszűnéséhez is vezethet, civil szervezet esetén kizárólag bírság kerül kiszabásra.)

TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELET:

A hatályos szabályozás szerint a társasházak feletti törvényességi felügyeletet a társasház címe szerint illetékes önkormányzat jegyzője látja el.
Az új jogszabály szerint a törvényességi felügyeleti eljárásra vonatkozó rendelkezéseket azokra a szervezetekre nézve kell alkalmazni, amelyek felett törvény alapján bíróság gyakorolja a törvényességi felügyeletet. Ezek szerint kikerülnek a jegyző hatásköréből?!

(A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény szerint:
8. § A lakásszövetkezetek törvényességi felügyeletét a lakásszövetkezet székhelye szerint illetékes cégbíróság látja el a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény rendelkezései szerint.)

Az új jogszabály szerint a törvényességi felügyeleti eljárás:

• az arra okot adó körülményről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül indítható; de legkésőbb 1 éven belül (jogvesztő határidő);
• nem terjed ki azokra az ügyekre, amelyekben bírósági eljárásnak van helye;
• során a bíróság felügyeleti jogköre nem terjed ki a szervezet gazdálkodásának, döntéseinek gazdasági-célszerűségi vizsgálatára;
• nem kötelező a jogi képviselet;
• során kizárólag személyes meghallgatásnak és okirati bizonyításnak van helye;
• során bíróság kötelezheti a legfőbb szervet pl. közgyűlés összehívására;
• keretében a társasházzal szemben bírság kiszabására kerülhet sor;
• keretében a szervezet vezetőjével szemben is kiszabható bírság, amennyiben a törvénytelen működést az Ő tevékenysége okozza/ idézi elő;
• keretében felügyelőbiztos rendelhető ki a társasházhoz a törvényes működés helyreállítása érdekében;
• akkor zárul le, ha annak eredményeképpen a törvényes működés helyreállt.

Összességében megállapítható, hogy a jogi személlyé válás a társasházak üzemeltetésében többletmunkát nem fog okozni, azonban a közös képviselőkkel/ társasházkezelőkkel szembeni elvárások magasabb szintű tudást és felkészültséget fognak megkövetelni mind elméleti, mind pedig gyakorlati és apparátusi szempontból.