Melyek a különleges eljárások és miért különlegesek?

Az előző 5 részben ismertetett rendelkezésekhez képest bizonyos tárgyú perekre az általános rendelkezésekhez képest részben eltérő szabályok vonatkoznak:

• egyes személyi állapotot érintő perek (pl. házassági perek, gondnoksági perek, apasági perek),
• munkaügyi perek,
• végrehajtási perek,
• gyermek tartása iránti perek,
• egyes személyiségi jogi perek (pl. sajtó-helyreigazítási per).

1. Házassági bontóper

Az általánostól eltérő szabályok:

• illetékesség: az utolsó közös lakóhely szerinti bíróság is illetékes
• meghatalmazás: nem ügyvédnek adott meghatalmazáson a fél aláírását közjegyzőnek hitelesíteni kell
• keresetlevél: fel kell tüntetni a házasság megkötésére, a házasságból született élő gyermekekre vonatkozó adatokat és csatolni kell az ezeket igazoló okiratokat (pl. házassági és születési anyakönyvi kivonat)
• perfelvétel:

A perfelvétel lezárása után nem lehet az érdemi tárgyalást nyomban megkezdeni, a tárgyalást kötelező elhalasztani - kivéve, ha a feleknek nincs közös kiskorú gyermeke, vagy valamelyik fél ismeretlen helyen tartózkodik.

Újdonságok:

• házassági vagyonközösség megszüntetése csak külön perben kérhető → bontó keresettel nem kapcsolható össze egy perben
• házassági bontóperben az ítélet rendelkező részében meg kell állapítani a házastársi életközösség fennállásának időtartamát → ez a házassági vagyonjogi perben nem vitatható

 
2. Munkaügyi perek

Az általánostól eltérő szabályok:

• meghatalmazás: szakszervezet is képviselheti saját tagját
• munkavállalói költségkedvezmény jár ha a munkaviszonyból származó távolléti díj nem haladja meg a jogszabály szerinti mértéket
• soron kívüli eljárás a megszüntetett munkaviszony helyreállítása iránti perben
• bizonyítás: a munkáltatónak kell bizonyítani pl. a belső szabályzatok, utasítások, működése során keletkezett okiratok tartalmát, a juttatások számításának helyességét
• felülvizsgálat: a minimálbér 5x-ösét meg nem haladó érték esetén kizárt a felülvizsgálat, DE! Kúria kivételesen engedélyezheti

Újdonságok:

• hatáskör: a közszolgálati jogvita nem munkaügyi per, hanem közigazgatási per, közigazgatási perrend alapján a közigazgatási és munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik (pl. állami tisztviselők, rendőrök, honvédek)
• felszámolás alatt álló munkáltatóval szembeni igények:

A felszámoló által vitatott igényt a vitatás közlésétől számított 30 napon belül munkaügyi perben kell érvényesíteni, amely soron kívüli eljárás.

• illetékesség: a munkavállaló a munkáltató székhelye helyett perelhet a saját lakóhelye, tartózkodási helye, vagy munkavégzésének helye szerint illetékes bíróságon is
• munkaviszony jogellenes megszüntetése miatti kereset:

A keresetlevélben az igényelt elmaradt jövedelem tételeit jogcímenként, összegszerűen elkülönítve fel kell tüntetni és megjelölni a 12 havi távolléti díj összegét. A perfelvétel lezárása után keletkezett kár, elmaradt járandóság miatt keresetváltoztatás az esedékessé válástól számított 30 napon belül, másodfokon 15 napon belül terjeszthető elő.

 
3. Végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti per

Általánostól eltérő szabályok:

• illetékesség: kizárólagosan illetékes a végrehajtást elrendelő járásbíróság. Ha nem járásbíróság rendelte el (pl. közjegyző), akkor az adós lakóhelye szerinti járásbíróság.
• keresetlevél: tartalmaznia kell a végrehajtást elrendelő nevét, ügyszámát, a végrehajtó nevét, székhelyét, ügyszámát, és a végrehajtás korlátozása iránti perben azt a konkrét összeget, amelyre a végrehajtást korlátozni kéri.
• soron kívüli eljárás, így az írásbeli ellenkérelem és viszontkereset előterjesztésének határideje 15 nap; tárgyalás 1 hónaponként.

Újdonság:

Közjegyzői okirat közjegyző általi záradékolásával elrendelt végrehajtás esetén a végrehajtás megszüntetése, korlátozása végrehajtási perben nem kérhető a követelés érvényes létrejöttének hiánya miatt

• a követelés érvényes létrejötte az általános szabályok szerinti egyéb polgári perben tehető vitássá
• e polgári per bírósága felfüggesztheti a végrehajtást
• ha e polgári perben a bíróság döntése szerint a követelés egészben vagy részben nem jött létre érvényesen → a jogerős ítélet alapján a végrehajtási eljárásban kérhető a végrehajtás megszüntetése, korlátozása

Források:

- Rendhagyó Törvényházi Szeminárium – Ismeretterjesztő sorozat az új Pp. főbb rendelkezésiről (készítette a Székesfehérvári Törvényszék Sajtóosztálya)
- www.obh.hu