A fellebbezési eljárás megindítása
Hogyan lehet fellebbezni a bíróság határozatai ellen és a fellebbezésnek mit kell tartalmaznia?

Az elsőfokú bíróság határozata ellen a fellebbezésre jogosult a másodfokú bíróság előtt fellebbezési eljárást indíthat. Kérelmében elő kell adni, hogy a határozatot milyen szempontból és indokok alapján kéri felülbírálni, miért jogszabálysértő, és azt hogyan kéri megváltoztatni.

Fellebbezhető elsőfokú bírósági határozatok:

• ítélet → a pert érdemben eldöntő határozat. Mindig fellebbezhető.
• végzés → az eljárás során egyéb kérdésekben hozott határozat

Csak egyes végzések ellen van helye külön fellebbezésnek. A külön nem fellebbezhető végzések általában az ítélet elleni fellebbezésben eljárási szabálysértésként kifogásolhatók.

A fellebbezés tartalma:

• fellebbezett határozat száma és kifogásolt rendelkezésének megjelölése
• fellebbezési kérelem → a másodfokú bíróság a kifogásolt részt hogyan változtassa meg, vagy helyezze hatályon kívül
• felülbírálat köre és indokai → milyen szempontból kéri felülbírálni, és mely indokok alapján tartja e körben helytelennek a határozatot
  • eljárásjogi felülbírálat lényeges eljárási szabálysértés miatt (pl. megengedhető keresetváltoztatási kérelem elutasítása)
  • tényállás felülbírálata és módosítása az elsőfokú bizonyítékok okszerűtlen mérlegelése miatt (pl. nyilvánvalóan valótlan tanúvallomás bizonyítékként való elfogadása)
  • a tényállás felülbírálata és módosítása másodfokú bizonyítás alapján
• elsőfokon felhozott tény vagy bizonyíték körében (pl. az elsőfokú bíróság által mellőzött bizonyítás lefolytatása)
• kivételesen másodfokon felhozott tény vagy bizonyíték körében (pl. a fellebbezésben felhozott új tény vagy bizonyíték) / lent 2. pontnál/
  • anyagi jogi felülbírálat az anyagi jog helytelen alkalmazása miatt (pl. a tények helytelen jogi minősítése)
  • anyagi jogi bírói mérlegelési jogkör felülbírálata (pl. sérelemdíj összegének felülmérlegelése)
• anyagi vagy eljárási jogszabálysértés megjelölése
• fellebbezési illeték → a fellebbezés általában illetékköteles, kivéve
  • a tárgyi költségkedvezményes eljárások
  • személyes költségkedvezményben részesített fél
    
    

A fellebbezés benyújtása:

Benyújtás határideje: elsőfokú határozat közlésétől számított 15 nap

Benyújtás helye: az elsőfokú határozatot hozó bíróságon

Benyújtás módja:

• elektronikus úton vagy papír alapon
• jogi képviselővel vagy anélkül
  
  

A fellebbezés hibáinak következménye:

Benyújtási hiba esetén általában a fellebbezés hiánypótlási felhívás nélküli visszautasítása (pl. elkésett).

Tartalmi hiányosság esetén hiánypótlási felhívás kerül kibocsátásra, amelynek nem-teljesítése esetén a fellebbezés visszautasításra kerül.

Fellebbezési korlátozások

A másodfokú bíróság általában csak a fellebbezésben támadott részében és a fellebbezésben felhozott szempontok és indokok alapján bírálja felül az elsőfokú határozatot. A fellebbezési eljárásban csak kivételesen lehet új tényekre, bizonyítékokra hivatkozni, a fellebbezést megváltoztatni. → a másodfokú bíróság felülbírálati jogának korlátja:

Főszabály: a fellebbezési kérelemhez és a fellebbezés indokaihoz kötve van, csak ezek korlátain belül dönt.

Kivétel: a fellebbezésben nem kifogásolt eljárási vagy anyagi jogi hiba észlelése esetén

• a kötelező hatályon kívül helyezésre okot adó eljárási hibát hivatalból veszi figyelembe
• az egyéb lényeges eljárási vagy anyagi jogi hibát a felekkel közli és a fellebbező kérelmére veszi figyelembe
  
  

Kereset, ellenkérelem megváltoztatásának, és az utólagos bizonyítás korlátja:

Főszabály: kizárt az elsőfokú eljárásban előadottakhoz képest új tény, jogi alap, jogi érvelés, illetve kérelem előadása, valamint új bizonyíték és bizonyítási indítvány előterjesztése

Kivétel:

• új tény → ha az a félnek önhibáján kívül az elsőfokú határozat után jutott tudomására vagy következett be + elbírálása rá nézve kedvezőbb határozatot eredményezhet
• új bizonyíték, bizonyítási indítvány → ha a félnek önhibáján kívül az elsőfokú határozat után jutott tudomására vagy keletkezett
• kereset-, ellenkérelem-változtatás, utólagos bizonyítás → ha elsőfokú határozatból megismert előzetesen nem közölt körülmény vagy a másodfokú bíróság által közölt körülmény, felhívás indokolja
  
  

A fellebbezés megváltoztatásának korlátja:

Főszabály: kizárt a fellebbezési kérelem és a fellebbezés indokainak megváltoztatása

Kivétel: ha másodfokú bíróság által közölt, a fellebbező által figyelembe venni kért jogszabálysértés, vagy megengedett kereset, illetve ellenkérelem-változtatás indokolja

A fellebbezés elbírálása

A másodfokú bíróság által kézbesített fellebbezésre a többi fél 15 napon belül írásban fellebbezési ellenkérelmet, csatlakozó fellebbezést nyújthat be. A másodfokú bíróság általában tárgyaláson kívül bírálja el a fellebbezést, döntése ellen nincs helye további fellebbezésnek.

Fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül:

• ítélet elleni fellebbezés → főszabály a tárgyaláson kívüli elbírálás
  • tárgyalás kérelemre: a fellebbező a fellebbezésben, ellenfele a fellebbezési ellenkérelemben kérheti tárgyalás tartását
  • tárgyalás hivatalból: ha a másodfokú bíróság szükségesnek tartja
• végzés elleni fellebbezés → mindig tárgyaláson kívül kerül elbírálásra
  
  

Felülvizsgálati eljárás
Milyen határozatok ellen és milyen esetben lehet felülvizsgálatot kérni a Kúriánál?

A másodfokú bíróság jogerős ítélete, és jogerős keresetlevelet visszautasító vagy eljárást megszüntető végzése ellen bizonyos esetekben felülvizsgálati eljárás indítható a Kúria előtt. Felülvizsgálat csak az ügy érdemi eldöntésére kiható eljárási vagy anyagi jogszabály sértés miatt, jogi képviselő útján kérhető.

Felülvizsgálatból kizárt ítéletek pl.:

• elsőfokon jogerőre emelkedett ítélet
• csak az ellenfél fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság által helybenhagyott elsőfokú ítélet
• jogerős ítéletnek csak a járulékos részei ellen (pl. csak kamat)
• bizonyos tárgyú perekben a másodfokú bíróság által helyben hagyott ítélet (pl. birtokper, végrehajtási per, gyermek elhelyezése)
• vagyonjogi perekben, ha
  • a vitatott érték 5 millió Ft -ot nem haladja meg
  • a másodfokú bíróság által azonos jogi indokkal helybenhagyott elsőfokú ítélet
    
    

Felülvizsgálat kivételes engedélyezése Kúria által:

Vagyonjogi perekben a felülvizsgálatból kizárt ítélet esetében a Kúria kérelemre kivételesen engedélyezheti a felülvizsgálatot.

Felülvizsgálat benyújtása:

Benyújtás határideje: a másodfokú határozat közlésétől számított 45 nap
Benyújtás helye: az elsőfokú határozatot hozó bíróságon
Benyújtás módja: elektronikus úton, jogi képviselő útján

Felülvizsgálati korlátozások:

Nincs helye kereset-, vagy ellenkérelem megváltoztatásának, utólagos bizonyításnak, felülvizsgálati kérelem megváltoztatásának, hiánypótlásnak.

Források:

- Rendhagyó Törvényházi Szeminárium – Ismeretterjesztő sorozat az új Pp. főbb rendelkezésiről (készítette a Székesfehérvári Törvényszék Sajtóosztálya)
- www.obh.hu