2016. szeptember 23-án Trócsányi László igazságügyi miniszter a Parlament elé terjesztette a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény javaslatát.

A fenti törvényjavaslattal egy időben került az Országgyűlés elé az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényjavaslat (Ákr.), amely a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (Ket.) fogja felváltani.

A dolog kiemelkedő jelentésének megértéséhez induljunk egy kicsit messzebbről és tekintsük át a magánjog és a közjog elhatárolását:

A magánjog gyökerei a római jogba nyúlnak vissza, ahol a magánjog a római polgárok joga (ius civile) volt, személyi és vagyoni viszonyaikat szabályozta.
A jogrendszeren belül már Ulpianus (II. század) is elhatárolta a közérdekű életviszonyokat szabályozó közjogot, a magánérdekű életviszonyokat szabályozó magánjogtól.

Magánjog: a személyek „jogilag elismert érdekeinek előmozdítása”.
Biztosítja és oltalmazza a személyek önálló, más hatalomtól független kapcsolatait, szerveződéseit, személyi és vagyoni viszonyait.
A jogalanyok szerint megjelölt polgári joggal lényegileg azonos.

Közjog: a közhatalom kiépítésére, az államszervezet felépítésére és működtetésére vonatkozó szabályok, az állam és az egyén kapcsolatrendszerét meghatározó előírások.

A magánjog az autonóm jogalanyok egyenjogú és mellérendeltségi kapcsolatából keletkező vagyoni viszonyok, a jogalanyiság és az ebből eredő személyiségi jogok szabályozásával foglalkozik.
A közjog állami-önkormányzati, közhatalmi, társadalomszervező funkciók ellátására hivatott.

A jogfejlődés iránya a közjogi és magánjogi intézmények egyenrangúsága, kombinációja és felcserélhetősége irányába mutat.

Ahogy azt az első táblázatban láthatjuk, a közjogon belül helyezkedik el a közigazgatási jog.

A közigazgatási hatósági ügyekben való ügyintézés folyamatát, annak során a hatóság és az érintett ügyfél cselekményeinek összességét nevezzük közigazgatási hatósági eljárásnak.

Az eljárás során végzett eljárási cselekményekre vonatkozó jogi szabályozások összessége a közigazgatási eljárási jog, amelyet a hatósági ügyintézés folyamatában a hatóságnak, az ügyfeleknek és az eljárás résztvevőinek egyaránt be kell tartaniuk.

Ezt az eljárási jogot szabályozza a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény - rövidített nevén, a Ket.

A hatóságok évente több 10 millió közigazgatási ügyben járnak el, így az állampolgárok mindennapos találkozása az államhatalommal a közigazgatási ügyeken keresztül történik. Ezért elengedhetetlen, hogy az ügyek elintézése során a közigazgatás az Alaptörvénynek megfelelő, az ügyfelek jogait és jogos érdekeit garantáló, magas színvonalú, korszerű, az eljárások gyors lezárását és az időszerűséget biztosító, hatékony, átlátható és kiszámítható működéséhez szükséges hatósági eljárásjogi keretek között járjon el.

Közigazgatási hatósági ügy minden olyan ügy, amelyben a közigazgatási hatóság:

• az ügyfelet érintő jogot vagy kötelességet állapít meg,
• adatot, tényt vagy jogosultságot igazol,
• hatósági nyilvántartást vezet, vagy
• hatósági ellenőrzést végez, valamint
• eljár a tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vétel és a nyilvántartásból való törlés körében, amennyiben törvény valamely tevékenység végzését vagy valamely foglalkozás gyakorlását köztestületi vagy más szervezeti tagsághoz köti - a fegyelmi és etikai ügyek kivételével.

Ahogy van büntetőjog ~ büntető eljárásjog, polgári jog ~ polgári eljárásjog, szükségszerűvé vált az általános közigazgatási rendtartás ~ közigazgatási perrendtartás kettősének életre hívása is.

A közigazgatási perek háttérszabályaként eddig a polgári perrendtartás szolgált, amely azonban a közigazgatási eszköztár bővülése nyomán már nem volt képes azt a teljes körű bírói jogvédelmet biztosítani, amelyet a jogállamiság és a hatalommegosztás alkotmányos elvei, továbbá az európai jog megköveteltek – olvasható a törvényjavaslathoz fűzött általános indokolásban.

A közigazgatási jog normarendszere alapvetően eltér a polgári jog és a büntetőjog körében megszokottól, ahol viszonylag korán kialakultak az átfogó jellegű anyagi jogi kódexek, illetve sor került az eljárási szabályok egyetlen törvényben való összefoglalására. Ezzel szemben a közigazgatási jogban mindmáig nem jött létre az anyagi jog egészére kiterjedő kódex, ami az általános perjogi szabályok autonóm kialakításának és továbbfejlesztésének sok tekintetben akadályát is jelenti. További akadályként jelölte meg, hogy a perjogi szabályokat illetően alapvetően az a szemlélet hatotta át a jogrendszert, hogy a közigazgatási per csupán egy különös polgári per.

További, részletes információk az alábbi oldalakon olvashatók:

http://jogaszvilag.hu/rovatok/szakma/atalakul-a-kozigazgatasi-eljaras

http://jogaszvilag.hu/rovatok/szakma/ujdonsagok-a-kozigazgatasi-perrendtartasban