A közigazgatási perekben az azonnali jogvédelem fogalma újdonság ugyan, de annak tartalma korábban is ismert jogintézményeket takar.
Az új fogalom
- a közigazgatási per megindításának halasztó hatályát,
- a halasztó hatály feloldását,
- előzetes bizonyítás elrendelését és
- ideiglenes intézkedés megtételét teszi lehetővé újragondolt szabályok szerint.
A jogintézmény célja, hogy a közigazgatási perben hozandó bírósági ítélet jogerőre emelkedése előtt az azonnali jogvédelem iránti kérelmet előterjesztő fél előadhassa indokait a bíróság gyors intézkedését kérve.
A kérelem alapján a bíróság 15 napon belül megvizsgálja, hogy a közigazgatási cselekmény, vagy az azzal előidézett helyzet
- közvetlenül fenyegeti-e hátránnyal a kérelmezőt,
- indokolt-e a kialakult helyzet fenntartása vagy
- szükséges-e a kialakult vitás helyzet ideiglenes rendezése.
Amennyiben az előadott indokok alapján valószínűnek tűnnek a kérelmező által előadottak, a bíróság még a jogvita végleges rendezése előtt, legfeljebb a végleges döntés meghozataláig intézkedik, hogy további hátrány ne következzen be, illetve addig is a felekre kötelező erővel rendezi a kialakult jogi helyzetet.
A kérelem előterjesztője az lehet, aki valószínűsíti, hogy
- a vitatott közigazgatási cselekmény (tipikusan a közigazgatási döntés vagy annak következménye) jogát vagy jogos érdekét sérti vagy
- az őt közvetlen hátránnyal fenyegeti.
Ezt a kérelemben pontosan és részletesen meg kell jelölni és valószínűsíteni kell okiratokkal vagy más módon, hogy a kérelmet előterjesztő által előadottak valósak és a sérelem vagy hátrány elhárításához szükséges a bíróság döntése.
A kérelem gondos indokolása azért is fontos, mert a bíróság hiánypótlásai felhívást nem bocsáthat ki, bizonyítást a kérelem megalapozottsága érdekében korlátozottan, csak az ideiglenes intézkedés tárgyában folytathat.
A bíróság nem köteles a feleket a kérelem tárgyában nyilatkoztatni, de ha úgy látja, beszerezheti nyilatkozataikat. Ezt megteheti akár telefonon, akár elektronikus úton, vagy e-mailben is.
A bíróság végzése ellen a közléstől számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet a másodfokú bíróság szintén 8 napon belül köteles elbírálni.
A döntés során a közérdek és a magánérdek mérlegelése történik meg.
A közigazgatási szervek tevékenységüket a köz érdekében végzik. A közigazgatási per azonban azért indul, mert a felperes a közigazgatási cselekmények miatt – állítása szerint – sérelmet szenved. A bíróság a perben a közigazgatás tevékenységének jogszerűségét bírálja el, és a bíróság mindenkire, tehát nem csak a peres felekre kötelező erővel dönt a jogsérelem fennálltáról, vagy annak hiányáról.
Éppen amiatt, hogy a közigazgatási cselekményt csak a bíróság jogerős ítélete után tekinthetjük jogszerűnek vagy jogsértőnek, indokolt lehet, hogy a bíróság gondoskodjon arról, hogy amíg e kérdésben nem dönt, a fennálló helyzet ne változzék vagy éppen ideiglenesen rendezést nyerjen.
A közigazgatási cselekmények által megtestesített vélelmezett közérdekkel szemben tehát lehetőség van a kérelmező magánérdekének figyelembe vételére. Ugyanakkor a bíróság az ellenérdekű fél érdekét is szem előtt kell, hogy tartsa.
A közigazgatási per megindításának általában nincs halasztó hatálya a közigazgatási döntés végrehajtására. A bíróság viszont dönthet a halasztó hatály elrendeléséről, így a végrehajtás nem foganatosítható. A döntés lehet teljes vagy részleges is, attól függően, hogy az azonnali és hatékony jogvédelmet milyen körű döntés szolgálja.
Amennyiben azonban a keresetindítás halasztó hatályú a közigazgatási döntés végrehajthatóságára nézve, a bíróság a halasztó hatályt feloldhatja, és a végrehajthatóvá teheti időlegesen a döntést, így az abból eredő jogok és kötelezettségek részben vagy egészben gyakorolhatók.
Amennyiben a jogvita jellege indokolja, a bíróság ideiglenes intézkedést hozhat, a per befejezéséig rendezheti a felek viszonyát. E körben akár bizonyítást is lefolytathat a bíróság.
Ha a jogvita eldöntéséhez bizonyítási eljárás lefolytatására van szükség, és az valószínűleg később már nem lenne foganatosítható vagy észszerűbb, hogy az így beszerezhető bizonyíték már rendelkezésre álljon, a bíróság előzetes bizonyítást rendelhet el. A bizonyítás elrendelése ellen fellebbezésnek nincs helye.
Az azonnali jogvédelem legfeljebb a jogerős bírósági döntésig tart. Ugyanakkor a bíróság eltérő időpontot is meghatározhat, a döntését kérelemre vagy hivatalból hatályon kívül is helyezheti. E körben is a jogvédelem szükségessége dönt.
Amennyiben arra már nincs szükség, az azonnali jogvédelmet elrendelő végzés hatályon kívül helyezésének van helye.
Több jogvédelmi eszköz párhuzamos alkalmazására is lehetősége van a bíróságnak, amennyiben a kérelem alapján azt szükségesnek találja.
Forrás: obh.hu
