Történeti előzmények – régi/új közigazgatási bíráskodás
A közigazgatási bíráskodásnak jelentős történeti hagyományai vannak Magyarországon. Fejlődéstörténetében az első általános hatás-körű – akkor szervezetileg önálló – bíróságot a magyar királyi közigazgatási bíróságról szóló 1896. évi XXVI. törvénycikk hozta létre, és 1949-ig működött. E törvény a közigazgatási perek (pertípusok) lényeges szabályait is tartalmazta.
A szocializmus idején az állam-igazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény tette ismét lehetővé a közigazgatási határozatok szűk körének bíróság előtti megtámadását, de csak, mint jogorvoslati formát, mint kivételes lehetőséget.
1973-tól a polgári eljárásjogban szabályozták az államigazgatási határozatok bíróság előtti megtámadását. Ez a szabályozási mód élt napjainkig, azaz, hogy a közigazgatási per legfőbb szabályai a polgári perrendtartás (Pp.) kódexében találhatóak meg, és többek között ez változott meg 2018. január 1. napjától.
Az 1989. október 23-án módosított 1949. évi XX. törvény (a Magyar Köztársaság Alkotmánya) 50.§ (2) bekezdése úgy rendelkezett, hogy a bíróság ellenőrzi a közigazgatási határozatok törvényességét. A rendszerváltást követően a 32/1990. (XII.22.) AB határozat is hozzájárult ahhoz, hogy megszülethessen a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának mai rendje. Ezen AB határozat nyomán alkotta meg az Országgyűlés a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának kiterjesztéséről szóló 1991. évi XXVI. törvényt. A bíróságok innentől kezdve alapvetően minden közigazgatási határozat törvényességi vizsgálatára hatáskört kaptak. A hatáskör kiszélesítését jelentette, hogy a bíróság előtt fel lehetett lépni a közigazgatási szerv jogsértő hallgatásával szemben (ha a szerv hatásköre és a jogszabályi feltételek fennállása ellenére nem jár el).
A 2017. december 31-ig hatályos szabályozás azon alapult, hogy az Alaptörvény és az új bírósági szervezeti törvény megalkotását követően létrejöttek az egységes bírói szervezeten belül működő közigazgatási és munkaügyi bíróságok (2011. évi CLXI. törvény, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról). A közigazgatási és munkaügyi bíróság hatáskörébe tartoztak a közigazgatási perek; a bíróság első fokon járt el a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata iránti, valamint a törvény által hatáskörébe utalt egyéb ügyekben. Az új modell létrejöttével egyidejűleg kezdetét vette egy szakmai vitasorozat, amely a közigazgatási bíráskodás és a közigazgatási per szabályainak megújítását célozta. E folyamat keretében a Kúria három ízben is foglalkozott a kérdéssel, joggyakorlat elemzések keretében
A Kormány a közigazgatási perrendtartás kodifikációjáról szóló 1011/2015. (I.22.) Korm. határozattal elrendelte a közigazgatási perjog felülvizsgálatát, és az önálló közigazgatási perrendtartás kidolgozására irányuló munkálatok megkezdését.
Az Országos Bírósági Hivatal Elnöke 98/2015.(III. 13.) számú OBHE határozatával az önálló közigazgatási perrendtartás kodifikációjával összefüggő feladatok ellátása céljából 2015. március 19. napján létrehozta „Az önálló közigazgatási perrendtartás kodifikációjával összefüggő feladatok ellátásával megbízott munkacsoport”-ot, biztosítva ezzel azt, hogy a kodifikációs folyamatban a bíróságok véleménye is megjelenjen.
A kodifikációs folyamat eredménye az Országgyűlés által 2017. február 21. napján elfogadott 2017. évi I. törvény, a közigazgatási perrendtartásról (a továbbiakban: Kp.), amelyet 2017. március 1. napján hirdettek ki, és 2018. január 1. napján lépett hatályba.
Miért volt szükség új közigazgatási perrendre?
A közigazgatási per legfőbb szabályai sokáig a polgári perrendtartásban (1952. évi IV. törvény [Pp.], XX. fejezet) voltak megtalálhatók. Az 1952. évi Pp.-t 2018. január 1. napjától új kódex váltotta fel (2016. évi CXXX. törvény), amely új alapokra helyezte és rendszerében megújította a polgári perek lefolytatásának szabályait.
A polgári perek jellemzője, hogy egyenrangú felek állnak egymással szemben. Ez képezi a szabályozás egyik kiindulópontját, ezáltal a bírói szerep is változik.
A közigazgatási perben a polgári perhez képest azonban eltérő alapelvek szükségesek - pl. a kérelemhez kötöttség, vagy a rendelkezési jog érvényesítése körében az egyes közigazgatási pertípusokban. A közigazgatás tevékenysége (így döntései) jogszerűségének vizsgálata során nem csupán két magánérdek ütközik össze, hanem megjelenik a közérdek is, amelynek biztosítására – szigorúan meghatározott körben – a bíróság részére a hivatalbóli eljárás lehetőségét is biztosítani szükséges. A közigazgatási peres eljárás speciális alapelveinek a közérdeket, a felek perbeli esélyegyenlőségét (fegyveregyenlőséget) és az ügyfelek hatékony jogvédelmét is biztosítania kell. A jogalkotó, az európai jogfejlődés eredményeire is tekintettel, a közigazgatási perek szabályainak újraszabályozása során a hatékony, hézagmentes és – a feltételek fennállása esetén – objektív jogvédelmi funkció miatt arra jutott, hogy indokolt a sajátos közigazgatási perjogi szabályok önálló kódexbe foglalása.
A polgári per szabályaival maradt azért fenn kapcsolat, ugyanis a nem sajátos kérdésekre (beadványok, határidők, ítélkezési szünet, stb.) továbbra is a Pp. egyes rendelkezései alkalmazandók.
Miben más, mi jellemzi az új közigazgatási perrendet?
Az új törvény célja a közigazgatással szembeni jogvédelem hézagmentességének biztosítása: a közigazgatás által okozott jogsérelmek a közigazgatás cselekvésének formájától (döntések mellett intézkedések stb.) függetlenül bíróság elé vihetők.
Az egyik legfontosabb változás a bírói út kiszélesítése. A Kp-nak a közigazgatási per tárgyát meghatározó rendelkezése széleskörű, így rugalmas kereteket biztosít a törvényi cél megvalósításához. Bármilyen formátlan vagy alakszerű közigazgatási tevékenység előtt megnyílik a közigazgatási bíró tárgyalóterme, ha megállapítható, hogy a közigazgatás tevékenysége a polgárok jogát, jogos érdekét közvetlenül sérti. Azonban nem csak a közigazgatás tevőleges magatartása, cselekménye támadható, hanem a jogszabályban megállapított kötelezettsége elmulasztása is, sőt a közigazgatási bíró arra is utasíthatja a közigazgatási szervet, hogy valamely közérdek védelme érdekében a hatáskörébe tartozó eljárást indítsa meg, vagy folytassa.
A közigazgatási perrendtartás megerősíti a közigazgatási bíró hatásköreit a közigazgatási végrehajtás felett, és egyben erős kényszerítő eszközöket biztosít a bírói ítélet kikényszerítésére. Ezek a változtatások megengedik, hogy a közigazgatási bírói kontroll kiterjedjen a polgárok jogait szintén súlyosan korlátozó végrehajtási szakaszra, egyben biztosítja azt is, hogy a közigazgatási bírói ítélet a valóságban is teljesüljön és a jogvédelem ténylegesen megvalósuljon.
A közigazgatási szervek mulasztása is vitatható a bíróságok előtt.
A közigazgatási nemperes eljárások kategóriáját – nagyobbrészt – a közigazgatási perrendtartásban az egyszerűsített perek, illetve egyéb különös bírósági eljárások szabályai váltják ki. Ez a tisztességes eljárás garanciáit is erősíti. Ugyanezen indokok miatt az önkormányzati rendeletalkotással kapcsolatos normakontroll-eljárások szabályai is a perrendtartásban nyertek elhelyezést. A keresetindításkor, és később is azonnali jogvédelem kérhető.
Ha az ügy természete azt lehetővé teszi és a tényállás tisztázott, a vonatkozó szabályozás lehetőséget adhat a bíró számára, hogy megváltoztassa a jogszabálysértő közigazgatási döntést, elősegítve ezzel a jogvita mielőbbi – végleges – rendezését.
A jogerős bírói határozatok tényleges érvényesülése érdekében az ítélettel szembeni engedetlenség is szankcionálható lesz (teljesítés kikényszerítésére irányuló eljárás).
A Kp. időbeli hatálya
Milyen ügyekben és mikortól kell alkalmazni?
A közigazgatási perek új szabályait a 2018. január 1-jétől induló új közigazgatási perekben kell alkalmazni. Azt a kérdést, hogy az közigazgatási per mikor indul, az dönti el, hogy a keresetlevelet mikor adják postára, nyújtják be a bírósághoz vagy (kötelező elektronikus eljárás esetén) mikor terjesztik elő elektronikus úton.
A 2018. január 1. előtt indult eljárások még a régi perrend (1952. évi Pp. XX. fejezete) szerint folytatódnak és fejeződnek be. Ha a jogszabály által meghatározott keresetindítási határidő 2017. december és 2018. január hónapokra esik (pl. 30 napos keresetindítási határidőnél), a keresetlevél előterjesztésének időpontja a döntő, amire a keresetlevél előterjesztőjének is befolyása van.
A Kp. hatályba lépésével bekövetkező illetékességi változás – az ügyek területi elosztása
Az ügyek bíróságok közötti területi elosztását az illetékességi szabályok döntik el. A Kp. 13. § rendezi ezt a kérdést. Alapvető változás a 2018. január 1. napján előterjesztett keresetlevél alapján indult közigazgatási perekben, hogy a közigazgatási perek jelentős hányadára 8 közigazgatási és munkaügyi bíróság lesz illetékes. E bíróságok székhelyét, az egyes régiókat az alábbi térkép szemlélteti.
A társadalombiztosítási, szociális, vagy gyermekvédelmi ellátással, illetve az állami foglalkoztatási szerv által nyújtott ellátással vagy támogatással kapcsolatos perre, továbbá a közigazgatási szerződéssel, vagy közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perekben továbbra is minden közigazgatási és munkaügyi bíróság illetékes.
A Kp. hatályba lépésével egyidejűleg hatásköri változás miatt bizonyos ügyekben csak a Fővárosi Törvényszék járhat el első fokon. Ezek jellemzően az országos hatáskörű szervekkel (pl. Gazdasági Versenyhivatal, Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal) szemben kezdeményezett perek.
További változás, hogy a közigazgatási perben hozott határozatok kizárólagos fellebbezési fóruma a Kp. alapján folyó közigazgatási perekben a Fővárosi Törvényszék.
Forrás: obh.hu
