A Polgári Törvénykönyv a hibás teljesítés egyik jogkövetkezményeként szabályozza a jótállást.
A széles körben elterjedt "garancia" kifejezés használata általában jótállás vállalására utal. 

Bár a megfejtést rögtön az elején megadtam, érdemes tovább olvasni, hiszen mindennapjaink során lépten nyomon szerződéseket kötünk (a sarki kisboltban történő vásárlástól elkezdve…), amely jogviszonyokban hol kötelezettséget vállalunk, hol pedig jogosulttá válunk. Érdemes tehát tisztában lenni a törvény adta lehetőségeinkkel és kötelezettségeinkkel egyaránt. 

A 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk. - a kellékszavatosság és a kártérítés mellett - a hibás teljesítés jogkövetkezményeként szabályozza a jótállást, továbbá rendelkezik egy új jogintézményről, a termékszavatosságról is.

A hibás teljesítés fogalmát megadva és jogkövetkezményeit röviden összefoglalva, a következőképpen rendszerezhetünk:

Hibás teljesítés:

A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 6:157. §-ának főszabálya szerint  a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek.

A szerződésben meghatározott kötelezett tehát teljesít ugyan, de a teljesítéskor minőségi problémák merülnek fel.

A hibás teljesítési vélelem fogalma azt jelenti, hogy fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő 6 hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt (kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen).

Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 6 hónapon belül felismert hiba esetén a bizonyítás terhe a vállalkozást terheli. 

A hibás teljesítés jogkövetkezményei:

1. Kellékszavatosság

A kellékszavatosság lényegében azt jelenti, hogy bármilyen termék visszterhes eladásáról is legyen szó, a kötelezett (a termék eladója, a szolgáltatásnyújtást teljesítő fél) a termék hibájáért (pontosabban: a vásárláskor a termékben már meglévő hiba-ok miatt bekövetkező hibáért) kellékszavatossági felelősséggel tartozik.

Az eladó kellékszavatossági felelőssége objektív, vagyis független attól, hogy tudta-e, hogy hibában (pontosabban hiba-okban) szenvedő terméket adott el, vagy sem, tehát a jóhiszemű eladó is felel a hibás teljesítésért a vevővel szemben. 

A jogosult választása szerint:

• kijavítást vagy

• kicserélést igényelhet,

• kérheti az ellenszolgáltatás arányos leszállítását vagy

• a szerződéstől elállhat.

A törvény szabályozza, hogy a jogosult mely feltételekkel tudja kellékszavatossági igényét érvényesíteni. Jelentéktelen hiba esetén például tiltja az elállást.
A jogosult a választott kellékszavatossági igényét megváltoztathatja, egyikről áttérhet a másikra, de az áttéréssel okozott költséget a kötelezettnek meg kell fizetnie.
A bíróság a jogosult – kellékszavatossággal kapcsolatos – kérelméhez nincs kötve, de nem kötelezheti a feleket olyan kellékszavatossági jog teljesítésére, amely ellen mindegyik fél tiltakozik. 

Az igényérvényesítésre nyitva álló határidők:

• általánosságban a teljesítéstől számított 1 év;
• fogyasztói szerződések esetén 2 év (kivétel: használt dolog - ott 1 év)
• ingatlan esetén a teljesítéstől számított 5 év.

A határidők elmulasztása azonban nem eredményez jogvesztést.
A dolog kicserélésével vagy kijavítással érintett részére a kellékszavatossági igény elévülése újból kezdődik.

2. Termékszavatosság

Új jogintézmény, amely hibás teljesítés esetére a gyártó szavatossági kötelezettségét rendeli el, bizonyos feltételek mellett.

A gyártó és a fogyasztó között nincs közvetlen kapcsolat, mégis lehetőség van a fogyasztónak a gyártóval szemben fellépni. (Termékszavatosság körében a jogszabály gyártónak tekinti a a termék előállítóját és forgalmazóját is.)

Bár a termékszavatossági helytállás nem egy konkrét szerződés hibás teljesítéséhez kapcsolódik, a kellékszavatossághoz hasonlóan a jogosultnak, a termék hibájában álló vagyoni érdeksérelme orvoslását biztosítja, hiszen a vállalkozás által fogyasztónak eladott ingó dolog (azaz a termék) hibája esetén a fogyasztó követelheti a gyártótól, hogy a termék hibáját javítsa ki, vagy - ha a kijavítás megfelelő határidőn belül, a fogyasztó érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges - a terméket cserélje ki. 

Kimentési lehetőségként a törvény az alábbiakat fogalmazza meg:

• amennyiben a terméket nem üzleti tevékenység vagy önálló foglalkozás keretében gyártották, forgalmazták
• ha a termék hibája a forgalomba hozatalának időpontjában a tudomány és a technika állása szerint nem volt felismerhető
• ha termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta. 

A fogyasztó a hiba felfedezése után késedelem nélkül köteles a hibát a gyártóval közölni. A hiba felfedezésétől számított 2 hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni. A közlés késedelméből eredő kárért a fogyasztó felelős.

A gyártót a termékszavatosság az adott termék általa történő forgalomba hozatalától számított 2 évig terheli. E határidő eltelte jogvesztéssel jár.

Tulajdon-átruházás esetén a termékszavatosságot az új tulajdonos tudja érvényesíteni a gyártóval, forgalmazóval szemben.

Ettől eltérő intézmény a termékfelelősség, amelynél ha a termék kárt okozott, akkor a termékkárért a gyártó felel.Termékkár a hibás termék által okozott halál, testi sérülés vagy egészségkárosodás miatt bekövetkezett kár, valamint a hibás termék által más dolgokban okozott, meghatározott összegű anyagi kár, ha a károsodott dolgot a kár elszenvedője szokásos rendeltetésének megfelelően magánhasználat vagy magánfogyasztás céljára használta.
Termékfelelősség körében gyártónak kell tekinteni azt a személyt is, aki a terméket az Európai Gazdasági Térség területére behozta (importáló).
Kimentési lehetőséget ez esetben is felsorol a törvény, viszont károsulttal szemben a gyártó felelősségének korlátozása vagy kizárása semmis. A károsult igényét, e jogcímen, a kárról való tudomásszerzést követő 3 év alatt terjesztheti elő, a gyártót pedig termékfelelősség címén kötelezettség a forgalomba hozataltól számított 10 évig terheli.

A Ptk. meghatározása szerint, a termék akkor hibás, ha nem nyújtja azt a biztonságot, amely általában elvárható, és itt figyelemmel kell lenni a termék rendeltetésére, használatára, termékkel kapcsolatos tájékoztatásra, a termék forgalomba hozatalának időpontjára, a tudomány és a technika állására.

3. Jótállás

A teljesítésért jótállást szerződésben lehet vállalni (szerződéses jótállás), illetve jogszabály írhat elő (kötelező jótállás - pl. tartós fogyasztási cikkek, lakásépítés körében) ilyen kötelezettséget, és a kötelezett e feltételek szerint köteles helytállni a hibás teljesítésért. 

Lényegét tekintve a jótállás a szerződés hibátlan teljesítéséért vállalt objektív, a szavatossághoz képest szigorúbb felelősség, ami abban nyilvánul meg, hogy a bizonyítási teher fordított. Jótállási igény érvényesítése esetén ugyanis a jótállási kötelezettség alól történő mentesülés érdekében a kötelezettnek kell bizonyítania, hogy a jótállási idő alatt észlelt és vele megfelelően közölt, az igényérvényesítésre alapot adó hiba oka a teljesítés után keletkezett.

A jótállási idő az az időtartam, amely alatt a jótállási helytállás a jótállásra kötelezettet terheli.

Kötelező jótállás esetén ez 1 év, szerződéses jótállásnál a jótállást keletkeztető jognyilatkozatban rögzített határidő az irányadó. 

A törvény a jótállási igény érvényesítésének határidejét ehhez az időtartamhoz köti, vagyis a jótállási igény alapvetően a jótállási idő alatt érvényesíthető.

Annak biztosítása érdekében azonban, hogy a jogosult a röviddel a jótállási idő vége előtt jelentkezett hibák miatt is megfelelően érvényesíthesse jótállási igényét, a Ptk. egy kisegítő szabályt is tartalmaz: abban az esetben, ha a jótállásra kötelezett a kötelezettségét a jogosult felhívására nem teljesíti, a jótállási igényt a felhívásban tűzött határidő elteltét követő 3 hónapon belül akkor is érvényesíteni lehet, ha a jótállási idő időközben eltelt. E rendelkezésekből kitűnően tehát a jogosultnak főszabály szerint a jótállási idő alatt nem csupán közölnie kell a hibát a kötelezettel, hanem bíróság előtt keresettel érvényesítenie is kell jótállási igényét.

A jótállási idő elteltét követően a jótállási igény csak kivételesen, a törvény által meghatározott rövid határidőben érvényesíthető. A hibát azonban ez utóbbi esetben is a jótállási idő alatt kell közölni a jogosulttal, és ugyancsak a jótállási idő alatt be kell jelenteni részére az érvényesíteni kívánt jótállási igényt, és megfelelő határidő tűzésével fel kell hívni őt ennek teljesítésére.

A hibaközlés, a jótállási igény bejelentése és a jótállási igény teljesítésére vonatkozó felhívás - mivel a törvény másként nem rendelkezik - nemcsak írásban, hanem szóban is megtörténhet. A bizonyítási nehézségek elkerülése érdekében azonban célszerű írásba foglalnia. Ha ugyanis a jogosult vita esetén nem tudja bizonyítani, hogy e nyilatkozatokat a jótállási időben megtette, elesik a jótállási igény érvényesítésének lehetőségétől.

Mivel a jognyilatkozatok a címzettel történő közléssel hatályosulnak, az írásbeli hibaközlésnek, igénybejelentésnek és az igény teljesítésére vonatkozó felhívásnak a jótállási idő alatt a jótállásra kötelezetthez meg is kell érkeznie, a jótállási igény teljesítésére biztosított időtartam viszont már túlnyúlhat a jótállási időn. Ez a teljesítési határidő akkor megfelelő, ha a szolgáltatás természetére és a kijavítási igény jellegére figyelemmel elegendő a jótállási igény teljesítéséhez.

A jótállási határidő elmulasztása jogvesztéssel jár, vagyis e határidő elteltével a jogosult jótállási jogai megszűnnek, ez azonban nem zárja ki azt, hogy a jogosult a szavatosság vagy a kártérítés szabályai szerint kérje a hibás teljesítés orvoslását, ha ennek feltételei egyébként fennállnak.

Tulajdon-átruházás esetén, a jótállásból eredő jogokat az új tulajdonos érvényesítheti a jótállást vállaló kötelezettel szemben. 

4. Kártérítési igény

Általános szabályként írja elő a törvény, hogy aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. 

A felelősség alóli mentesülés feltétele annak bizonyítása, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt a fél elkerülje vagy a kárt elhárítsa. 

Kártérítés esetén, amennyiben az természetben megoldható, akkor elsődlegesen a termékszavatosságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni (javítás, csere).

Kártérítési kötelezettség ingyenes szerződések esetén is fennáll, azonban enyhébb a felelősség megállapításának esete: csak a szándékosan okozott, felróható károkat kell megtéríteni, illetve azt a kárt, amelyet lényeges információ elmaradása okozott.

Igények halmozására nincs lehetőség: egyszerre nem lehet szerződésen kívüli és szerződés alapján történő szabályok szerint is kártérítést érvényesíteni. Amennyiben a szerződés szerinti szabályok megállapíthatóak, akkor azt kell választani. 

Az elévülésre az általános szabályok az irányadóak.

+1 Jogszavatosság

Csak visszterhes átruházásra vonatkozó kötelezettség, amely körében biztosítani kell, hogy a jogosult tulajdonjogát, más jog gyakorlását vagy követelés megszerzését harmadik személy joga ne korlátozza. Ez esetben a kötelezettet fel kell szólítani, hogy tehermentesítés érdekében a szükséges lépéseket tegye meg.

Ha a kötelezett jóhiszemű volt, akkor csak a szerződéskötéshez kapcsolódó károkat kell megtérítenie.

Nem illetik meg a jogszavatossági jogok a jogosultat, ha szerződéskötéskor tudta vagy tudnia kellett, hogy korlátozástól mentes tulajdonjogot, jogot vagy követelést nem szerezhet, kivéve, ha ezekért a kötelezett kifejezetten szavatosságot vállalt.

Felhasznált források: 

Ptk. kommentár
http://ado.hu/rovatok/cegvilag/hogy-szabalyozza-az-uj-ptk-a-hibas-teljesitest
http://www.nfh.hu/node/146