Azt sokan tudják, hogy írhatnak végrendeletet, amelyben a ‘földi pályafutásuk befejezte’ után hátrahagyott vagyonuk örökléséről rendelkezhetnek.

De vajon azt hányan tudják, hogy amennyiben mentális zavar következtében belátási képességük csökken, vagy akár teljes mértékben oda is vész, gondnokság alá kerülnek, amelynek részleteiről előzetesen szintén rendelkezhetnek?!

Néhány ide kapcsolódó jogi alapfogalom áttekintése után, röviden össze is gyűjtöm a legfontosabb tudnivalókat erről a lehetőségről.

Cselekvőképesség alatt a polgári jog azt érti, hogy egy személy maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot. Életkor szerint két kategóriát különböztet meg, de a továbbiak kizárólag a 18. életévüket betöltött, teljes mértékben cselekvőképes személyekre fognak vonatkozni.

Amikor egy ilyen személy mentális állapotában változás következik be, mert például:

• baleset érte és olyan sérülést szenvedett, amely kihatással van a belátási képességére; vagy
• időskori betegségének velejárója a belátási képesség csökkenése/elvesztése,

a bíróság cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alá helyezi.

Részleges korlátozásra akkor kerül sor, amikor az adott személy ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, és emiatt meghatározott ügycsoport(ok)ban gondnokság alá helyezése indokolt.

Az ilyen személy például el tud menni bevásárolni, megfőz magára, elmegy az orvoshoz, de amennyiben jelentősebb ingatlan vagyonnal rendelkezik, arról már nem dönthet önállóan.

Teljes korlátozásra pedig akkor, amikor az adott személy ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartósan, teljeskörűen hiányzik, és emiatt gondnokság alá helyezése indokolt. Ezzel az adott személy cselekvőképtelenné válik, minden jognyilatkozata semmis, nevében minden ügyben gondnoka jár el.

Mindkét esetben nagyon fontos az, hogy ki lesz a gondnok, hogyan végzi a feladatát, mennyire megbízható, hogyan tud együttműködni a gondnokolttal.

“Nagykorú, cselekvőképes személy cselekvőképességének jövőbeli részleges vagy teljes korlátozása esetére közokiratban, ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban vagy gyámhatóság előtt személyesen előzetes jognyilatkozatot tehet:

a) megnevezheti azt az egy vagy több személyt, akit gondnokául rendelni javasol;

b) kizárhat egy vagy több személyt a gondnokok köréből; és

c) meghatározhatja, hogy egyes személyes és vagyoni ügyeiben a gondnok milyen módon járjon el.”

Az előzetes jognyilatkozatot nyilvántartásba veszik, így a gondnokság alá helyezés iránti perben a bíróság számára elérhető lesz az okirat, amely alapján el tudja rendelni az abban foglaltak alkalmazását.