A bizalmi vagyonkezelés háromoldalú jogviszony: a vagyonrendelő a teljes vagyonát, vagy annak egy részét bizalmi vagyonkezelő tulajdonába adja, aki működteti, és a hasznát a kedvezményezettnek adja tovább.

Vagyonrendelő, vagyonkezelő és kedvezményezett is lehet bármely természetes vagy jogi személy, sőt egy személy akár több szerepet is betölthet egyszerre. A jogviszony létrejöhet írásbeli szerződéssel, az alapító egyoldalú jognyilatkozatával, vagy végrendelettel.

A kezelt vagyont minden esetben egy konkrét cél megvalósulása érdekében ruházzák át a vagyonkezelőre, aki azonban nem véglegesen, hanem csak egy meghatározott időtartamra szerez tulajdont. A határozatlan időtartamra, vagy az ötven évnél hosszabb, határozott időre létesített vagyonkezelési jogviszony ötven év elteltével megszűnik.

A tulajdonjog átruházásával a bizalmi vagyonkezelő saját nevében jogosult a tulajdon, részjogosítványok gyakorlására, saját nevében rendelkezik a tulajdon felett, azonban ezt kizárólag a kedvezményezett javára teheti meg. Tevékenységéért vagyonrendelői díjra jogosult. Kötelezettségei közé tartozik gazdaságosan kezelni és gyarapítani a rábízott, tulajdonába adott vagyont, és megóvni az előre látható, fenyegető kockázatokkal szemben. Kérésre tájékoztatni a vagyonrendelőt és a kedvezményezetett a vagyon helyzetéről, valamint számot adni a vagyonkezelésről és a kezelt vagyonnal elszámolni. Harmadik személyekkel szemben titoktartás terheli, a vagyonkezelés megszűnésekor pedig köteles a vagyont kiadni. Ezek bármelyikének megszegéséért, a szerződésszegésért való kártérítési felelősség általános szabályi szerint felel a vagyonrendelővel, illetve a kedvezményezettel szemben.

Számos olyan élethelyzet adódhat, amely indokolttá teheti bizalmi vagyonkezelő bevonását, a vagyon védelme érdekében. Gazdasági társaságok esetében például, meghatározott cégméret felett a szakmai hozzáértés hiánya hátrány lehet a tagi jogosítványok gyakorlása során. Kiskorú, vagy esetleg értelmi fogyatékkal élő gyermek esetében a szülők részéről szintén reális igény merülhet fel arra nézve, hogy haláluk esetére a vagyonuk professzionális vagyonkezelőnél maradjon, így biztosítva gyermekük jövőjét. Előfordulhat az is, hogy a vagyonrendelő a vagyont egészségügyi okokból, vagy idős koránál fogva nem tudja kezelni. Munkavállalók részére történő támogatás nyújtása, házastárs vagy gyermek részére, időszakonkénti támogatás nyújtása mind-mind olyan szempont lehet, amely indokolja a bizalmi vagyonkezelést. Ne felejtsük el azt sem, hogy az új Polgári Törvénykönyv nagymértékben kiterjeszti a cégvezetők anyagi felelősségét az általuk vezetett társaságok ki nem egyenlített tartozásaiért, ami még egy olyan érv lehet, amely a bizalmi vagyonkezelési ügyletek számát gyarapíthatja majd.

A jogszabály üzletszerűen és nem üzletszerűen eljáró vagyonkezelőket különböztet meg.

Az üzletszerű vagyonkezelés végzése feltételek hosszú sorához kötött (engedéllyel kell rendelkezni, a vállalkozásnak erre kell szakosodnia, vagyis fő tevékenységként kell ellátnia a feladatot, csak kft.-k, zrt.-k vagy az Európai Gazdasági Térség vállalkozásainak magyarországi fióktelepei végezhetik, legalább 70 millió forintos pénzügyi biztosítékkal és 70 millió forint saját tőkével is rendelkeznie kell…), mindezek mellett feltehetőleg sorra fognak létrejönni vagyonkezelésre szakosodott vállalkozások.

Hazánkban egy új jogintézményről lévén szó, gyakorlati tapasztalatok még nincsenek. A külföldi ismeretek felhasználásán és beépítésén túl egyetlen kapaszkodópont a jogszabály.

Dr. B. Szabó Gábor, a BÜK elnökségének tagja szerint többségükben bármennyire is jók a bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó rendelkezések, önmagukban azonban nem elégségesek ahhoz, hogy egy működő rendszer legyen belőle. Ahhoz, hogy a bizalmi vagyonkezelés élő jogintézménnyé váljon, nagyon sok végrehajtási szabályra lesz szükség.

A Polgári Törvénykönyv csak a legfontosabb alapokat adja, az ehhez kapcsolódó jogi szabályozás többek között a vagyonkezelők működése, felelősségbiztosítása, valamint egyéb részletek, jelenleg még kidolgozásra várnak.

Természetesen a gazdasági és a jogi környezet is meghatározó, de az minden bizonnyal kulcsfontosságú lesz, hogy milyen adó-, és illetékszabályok vonatkoznak majd erre a jogintézményre, ami egyrészről hatással lesz/lehet a jelenleg külföldön kezelt magyar vagyonok hazahozatalára is, másrészről igen fontos versenyképességi szerepe is van, hiszen megfelelő szabályozás mellett Magyarország felveheti a versenyt más olyan államokkal, ahol jelenleg is működik bizalmi vagyonkezeléshez hasonló konstrukció.

Külföldön hosszú ideje a gazdasági élet meghatározó jogintézményeinek egyike, mely képes biztosítani a befektetések dinamikájához szükséges jogi hátteret. Mint oly sok más jogintézmény, a bizalmi vagyonkezelés is római jogi gyökerekkel rendelkezik, egyik őse a biztosítéki tulajdonátruházás (fiducia cum creditore contracta) lehetett. A mai bizalmi vagyonkezelés az angolszász jogban meghonosodott „trust” jogintézményével mutat hasonlóságokat. A feljegyzések szerint a háborúba induló vagyonos földesúr rábízta vagyonát egy hozzá közel álló személyre, annak érdekében, hogy a háborúban töltött idő során kezelje a vagyont a földesúr családja javára.

Felhasznált források:

http://www.bpugyvedikamara.hu/zart/aktualis/pesti_ugyved/julius-augusztus-2013/mit-hoz-a-jovo-a-bizalmi-vagyonkezeles-lehetosegei/

http://www.jogiforum.hu/hirek/31369